TED-szám megjelölése az ESPD-ben (EEKD-ban)

Kérdés: Ajánlatkérőként kitöltöm az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, de nem tudom kitölteni a TED-számot, hiszen még nem adtam fel a hirdetményt. Ezt a problémát hogyan kezelem?
Részlet a válaszából: […] ...kitöltését a szolgáltató, azaz valójában már nem csak a TED-számmal kereshető és található meg a dokumentum, ha online bocsátották az ajánlattevők rendelkezésére. Ha a dokumentum Word formátumú, akkor nincs jelentősége, a rovat gyakran üresen marad, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

EDPD (EEKD) formátuma

Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő hogy docx-formátumban készítsem el az ESPD-t, hiszen úgyis kinyomtatva kell benyújtani, a CD-re írt fájlt pedig inkább pdf-formátumban készíteném el?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő meghatározhat olyan formai követelményeket, melyek a papíralapú dokumentummal azonos tartalommal bíró elektronikus formára vonatkoznak. Amennyiben azonban az ajánlattevő nem a kért formai követelményeknek megfelelően, hanem például pdf-formátumban nyújtja be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
Kapcsolódó címkék:  

ESPD (EEKD) mellékleteként csatolt dokumentum kezelése

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság vizsgálatakor figyelembe vehet-e olyan dokumentumot, amelyet az ESPD mellé mint "mellékletet" csatol az ajánlattevő, és az ESPD-ben nem a részletes adatokat adja meg, csak hivatkozik a jelentkezés/ajánlat meghatározott oldalán szereplő dokumentumra?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozat, melynek alkalmazását a Kbt. kötelezővé teszi. Tény ugyanakkor, hogy formai hiányosság miatt nem lehet érvénytelen az ajánlat. Ha tehát az ESPD mellé az ajánlattevő részletes referencialeírást csatol, mert az ajánlatkérő igényének megfelelően azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Kapacitást nyújtó szervezet megjelölése alvállalkozóként

Kérdés: A Döntőbizottság friss határozata szerint (D.169/2017.) – mely a 2017-es módosított Kbt.-re hivatkozik – kapacitást nyújtó szervezetet nem kötelező alvállalkozóként megjelölni a szakmai tapasztalatot igazoló referenciák vonatkozásában. Valóban így kell-e eljárni a jövőben, elégséges-e beírni a kapacitást nyújtó szervezetet, megnevezni azt, és a rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot becsatolni? Mondhatja-e az ajánlattevő, hogy a kapacitást nyújtó szervezet tanácsot ad időnként, a szolgáltatását nem pénzszolgáltatás ellenében végzi, számla kibocsátására nem kerül sor, emiatt nem minősül alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...kötelez. A Kbt. nem rendeli el, hogy a kapacitást nyújtó szervezet nem minősül alvállalkozónak, vagy a kapacitást nyújtó szervezetet az ajánlattevőnek kötelezően alvállalkozóként kellene a teljesítésbe bevonnia, az ajánlatban megneveznie;– bevonás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Külső szakember, leendő munkavállaló bevonása alkalmassági követelmények igazolására

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd később a szerződés teljesítésébe. Elegendő-e, ha rendelkezésre állási nyilatkozatot vagy megbízási szerződést csatol az ajánlattevő a leendő munkavállaló vonatkozásában, és nem jelöli meg kapacitást nyújtó szervezetként?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a későbbiekben alvállalkozóként azért nem lesz majd bejelentve az érintett személy, mert már munkavállalóként dolgozik ajánlattevőként.Tény ugyanakkor, hogy több olyan hazai jogeset is napvilágot látott, ahol az ajánlatkérők és a jogorvoslati fórum...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzéke adatainak ellenőrzése

Kérdés: Kinek kell igazolnia vagy ellenőriznie az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének adatait a 321/2015. kormányrendelet 26. §-a értelmében?
Részlet a válaszából: […] ...szereplők számára.A kormányrendelet 26. §-ának (1) bekezdése szerint a Kbt. 65. § (1) bekezdésének c) pontjára vonatkozóan az ajánlatkérő előírhatja, hogy– a gazdasági szereplő legyen bejegyezve a cégnyilvántartásba vagy az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Hamis adatközlés megállapíthatósága az alkalmasság alátámasztására szolgáló igazolások, nyilatkozatok nem megfelelő benyújtása esetén

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban találkoztunk a következő előírással: "Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben nem vagy az esetleges hiánypótlás követően sem megfelelően nyújtom be az alkalmasság alátámasztását szolgáló igazolásokat vagy nyilatkozatokat, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti hamis adatközlésre vonatkozó kizáró ok fennállását fogja megállapítani, amely alapján az ajánlat érvénytelensége is megállapításra kerül a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján." Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a fenti esetekben megállapítja a hamis adatszolgáltatás tényét, és ez alapján nyilvánít érvénytelennek egy ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés arra irányul, hogy az ajánlatkérő alkalmazhatja-e automatikusan a Kbt. 62. § (1) bekezdésének alábbi kizáró okát, ha hiánypótlást követően sem nyújtja be megfelelően az igazolásokat, nyilatkozatokat az eljárás során a nyertes ajánlattevő.A kizáró ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Mutatószám előírása alkalmassági követelmények keretében építési beruházásoknál

Kérdés: Alkalmassági követelmények keretében előírhatok-e mutatószámot?
Részlet a válaszából: […] ...műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának – vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...és kivitelezésről van szó, vagy tervezésről és kivitelezésről együttesen. Ha azonban csak tervezési szolgáltatást kíván beszerezni az ajánlatkérő, akkor a kormányrendelet 24. § (3) bekezdésének alkalmazása során az árra vonatkozó értékelési szempont csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Tárgyalások tartalma az innovációs partnerség második, szerződéses szakaszában

Kérdés: Az innovációs partnerség két szakaszra bontja az eljárást a Kbt. szerint. A második szakaszban, az innovációs partnerség szerződéses szakaszában azt kell biztosítani, hogy a döntésekkel kapcsolatos dokumentumok elkészüljenek, és az ajánlatkérő eldönti, hogy mely partnerekkel bontja fel a szerződést, illetve hogy mely partnerekkel köti meg a beszerzés megvalósításához szükséges szerződést, valamint hogy elkészítse a tájékoztatót, az eljárás eredményéről hirdetményt. Ezek szerint az első szakaszban tárgyal a megállapodások megkötéséről. Kérdés, hogy a második szakaszban miről tárgyal, figyelemmel arra, hogy már vannak szerződéses partnerei az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás keretében az innovációs partnerek kiválasztása, mely partnerekkel a második, ún. szerződéses szakaszban együttműködik az ajánlatkérő. Ennek az együttműködésnek a részleteit a Kbt. 97. § (1) bekezdése szerint partnerségi szerződésnek kell tartalmaznia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
152
153
154
517