Ajánlattevő elállása a szerződéstől a szerződéskötési moratórium ideje alatt

Kérdés: A szerződéskötési moratórium ideje alatt van lehetősége az ajánlattevőnek elállni a szerződéstől, vagy kötelező megkötni a moratórium lejártát követően a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...különbség a szerződéskötési moratórium és az azt követően fennálló szerződéskötési kötelezettség között. A nyertes ajánlattevő az összegezés megküldését követően azonos módon tud mentesülni. Azt kell igazolnia, hogy az összegezés megküldését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Jelentkezési szakaszban megjelölt konzorciumi partner cseréje, visszalépése

Kérdés: Milyen lehetőségünk van adott eljárás jelentkezési szakaszában megjelölt konzorciumi partner cseréjére? Esetleg a partner milyen indokkal léphet vissza?
Részlet a válaszából: […] ...partner cseréjére a szerződés megkötése után nyílik minimális mértékben lehetőség, az eljárás során az ajánlattevő nem "szállhat ki" az eljárásból. Ebben az esetben, ha a konzorciumi partner annak ellenére folytatja az ajánlattételt, hogy erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Párhuzamosan elküldött ajánlat kezelése

Kérdés: Nem EKR-en keresztüli történő benyújtás esetén lehetséges a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának kötelezettsége, figyelemmel arra, hogy az eljárás tisztasága sérülésének gyanúja felmerülhet az egyéb úton benyújtott ajánlat tartalmának ajánlatkérő általi bontás előtti megismerése révén? (A gazdasági szereplő megfelelő módon is benyújtotta az ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig.)
Részlet a válaszából: […] ...kérdés arra utal, hogy eredménytelen lesz-e az eljárás, ha egy ajánlattevő az ajánlatkérő tudomására hozza ajánlata tartalmát. A kérdésben jelzett 75. § (2) bekezdés c) pontja az ajánlattevő által elkövetett jogsértésre utal, mely egyrészt sérti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen felveti azt a problémát, hogy mitől lenne joga, jogos érdeke egy olyan gazdasági szereplőnek megtámadnia az eljárást, akinek az ajánlatát nem bírálták el teljeskörűen. Mivel az ún. fordított bírálat szabálya értelmében nem történik meg a bírálata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Szerződésbontás megfelelő termék szállítására képtelen nyertes ajánlattevővel

Kérdés: Ha valaki nem megfelelő termékkel került kihirdetésre nyertesként – mi összegzésben a második legkedvezőbb érvényes ajánlatként szerepelünk –, és a nyertes nem tud megfelelő terméket szállítani a teljesítésnél, "kirakhatja-e" az ajánlatkérő a nyertest, akivel szerződést kötött, és ugyanazon "eljárás" keretei között köthet-e velünk szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötésre vonatkozó szabályok valóban lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő első és második helyezettet is hirdessen. A szerződéskötés lehetősége azonban csak az eljárást követően, a moratórium lejárta után áll fenn. Amennyiben az elsővel megköttetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Becsült érték meghatározása több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetén

Kérdés: Milyen módszert kell alkalmaznia a több szervezeti egységből álló ajánlatkérőnek a becsült érték meghatározása során? Kötve van-e a Kbt.-hez?
Részlet a válaszából: […] ...is le kell szögezni, hogy a becsült érték meghatározására irányuló módszertan szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az ajánlatkérő több szervezeti egységből áll-e, avagy sem. Általánosságban elmondható, hogy közbeszerzés előkészítése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Részekre bontás tilalma több szervezeti egységből álló ajánlatkérőknél

Kérdés: Mit jelent a több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetében a részekre bontás tilalma?
Részlet a válaszából: […] ...merülhet fel a részekre bontás tilalmának helyes értelmezése, amikor több szervezeti egységből álló ajánlatkérő törekszik a közbeszerzés becsült értékének meghatározására. Először is rögzítendő, hogy a Kbt. szerinti értelemben vett részekre bontás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...hátterében a kisebb vállalkozások piacra jutásának elősegítésével kapcsolatos jogalkotói megfontolás áll, de a lehetőség révén az ajánlatkérők helyzete is könnyebbé válik. A szabály értelmében a Kbt. Harmadik Része szerinti, tehát uniós értékhatár alatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Fedezetemelés lehetősége a megadott keretösszeget meghaladó ajánlati árak esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésnél az ajánlati felhívásban előírta, hogy keretszerződést köt a felhívásban meghatározott keretösszeg erejéig, és a megadott mennyiségek csak tájékoztató jellegű mennyiségek. A bontási jegyzőkönyv szerint a beérkezett ajánlati árak az előírt keretösszeget meghaladják. Ebben az esetben fedezetemelés szükséges ahhoz, hogy az eljárás eredményes legyen, vagy az ajánlatkérő megkötheti a szerződést a felhívásban megadott keretösszegre?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a keretszerződés mértéke kötött, melytől opció, szerződésmódosítás esetében térhet el az ajánlatkérő, illetve amennyiben a felhívásban utal esetleg pl. š15% eltérésre. A tájékoztató mennyiséget az ajánlatkérő legfeljebb a beszerzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Kapacitásbiztosító teljesítésbe bevonásának feltételei fenntartott közbeszerzésnél

Kérdés: Alkalmassági feltétel igazolására megbízási szerződéssel vonnánk be magánszemélyt a teljesítésbe. Az eljárás védett szervezetek részére van fenntartva. A védett műhely státusz a megbízási szerződéssel kapacitásnyújtóként bevont magánszemélyre is vonatkozik? Vagy csak akkor vonatkozik rá is, ha például egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzést a Kbt. alábbi, 33. § (1) bekezdése kétféleképpen szabályozza. Egyrészt lehetővé teszi védett foglalkoztató ajánlattételét, ami nem zárja ki nem védett foglalkoztató bevonását a teljesítésbe. Az alábbiakban azonban az ajánlatkérő azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
1
…
84
85
86
…
525