4687 talált cikk az ajánlatkérő kifejezésre

Kérdés: A Kbt. előírja-e kötelező jelleggel, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség vállalása, valamint ajánlatának a kötöttség ideje alatti változtathatatlansága vonatkozásában kifejezett nyilatkozatot kell tennie?

Kérdés: Az ajánlattevő lehetővé tette a közös ajánlattételt. Kötelezte a közös ajánlattevőket a közöttük megkötött szerződés becsatolására. A szerződés tartalmáról a dokumentáció, kiírás nem rendelkezett. Milyen tartalommal kössék meg a közös ajánlattevők ebben az esetben a megállapodást?

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta – 2008. novemberi kiírás –, hogy ha a cég cégadataiban el nem bírált módosítás van folyamatban, akkor csatolni kell a cégbíróság érkeztető bélyegzőjével ellátott változásbejegyzési kérelmet. 2008. július 1-jétől kizárólagosan elektronikus úton nyújthatók be a cégbírósághoz bejegyzési, változásbejegyzési kérelmek. Ezeken nincs érkeztető bélyegző. Elfogadható-e a kiírásnak ez a kitétele, illetve: mi az igazolás módja?

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban hol cégkivonatot, hol cégmásolatot említ csatolandó okiratként. Melyiket csatoljuk?

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban kikötötte, hogy kizárólag első osztályú teljesítést fogad el. Ennek szempontjait azonban nem határozta meg. Honnan tudjuk, hogy mit minősít első osztályú teljesítésnek?

Kérdés: Az elektronikus aláírást a Közbeszerzések Tanácsától kell kérni, igényelni?

Kérdés: Módosítható/visszavonható-e az ajánlat, és ha igen, meddig tehetjük ezt meg?

Kérdés: Cégünk acéltermékeket adott el egy cégnek, mely ügylet egyszeri adásvétellel jött létre, külön szerződést, megállapodást nem kötöttünk. Ez az ügylet 4-5 szállításból áll (4-5 részletben viszik el a megrendelt árut), tavaly novemberben kezdődött, és e hónapban ér véget. Kaptunk egy levelet a vevőnktől, amelyben a 2008. évi LXXXII. törvény 18. § (5), 32. § (5) és a 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ára hivatkozva felhívják figyelmünket, hogy a 200 000 forint feletti kifizetéseket akkor teljesítik, ha az alvállalkozó, azaz mi nullás adóigazolást küldünk neki. A nullás igazolással nincs gond, cégünk kap ilyet. A gond, hogy múlt hét péntekig, azaz a levél kézhez kapásáig nem tudtunk róla, hogy vevőnk közbeszerzésben vesz részt, velünk ezt semmilyen formában nem közölte. Most pedig kész tények elé állít minket, mi pedig ezt sérelmezzük, hogy nem közölte a tényeket időben, hanem rögtön nemfizetéssel fenyeget. Egyáltalán megállja-e a helyét érvelésük, nem csak a 10 százalék feletti alvállalkozót kell nevesíteni, és ha igen, közölni azzal?

Kérdés: Szükséges-e egybeszámítani az építési beruházással a minőség-ellenőri és a restaurátori zsűriszolgáltatásokat? Véleményem szerint az építési beruházás becsült értéke a megvalósítás időtartamára tekintet nélkül a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatás. Az építési beruházás becsült értékének megállapításakor nem hagyható figyelmen kívül azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a becsült értéke sem, amelyeket az ajánlatkérő bocsát rendelkezésre, és amelyek a megvalósításhoz szükségesek. Jól gondolom?

Kérdés: A banki igazoláson szerepel, hogy az aláírás és pecsét nélkül is hiteles. Ennek ellenére az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásában tájékoztatta az ajánlattevőt, hogy banki igazolása – megállapítása, mármint az ajánlatkérő megállapítása szerint – nem hiteles, mert az nincs aláírva és lepecsételve. Mit tehetünk ebben az esetben?