Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...Rendszerben az ajánlatkérő, hogy a dokumentáció egy részét üzleti titokként kívánja megjeleníteni, ennek következménye, hogy az ajánlattevők nem látják a dokumentumot. Az üzleti titokká nyilvánítás az EKR-ben az ajánlatkérő szempontjából valójában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Jogorvoslati kérelem kiegészítése

Kérdés: Lehetséges-e, hogy a jogorvoslati eljárás során jut az ajánlattevő tudomására olyan információ, amivel kapcsolatban kiegészítené a kérelmét, vagy a kiegészítés miatt elkésettnek minősül a kérelem?
Részlet a válaszából: […] ...jogsértés tudomásra jutása szabályai között szerepel a lehetőség, hogy az ajánlattevő a Közbeszerzési Döntőbizottságnál tekint be az iratokba. A Kbt. 148. §-ának (3) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében a kérelmező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződés végleges tartalma

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében a szerződésről tárgyaltak a felek. A feltöltött emlékeztetők hivatkoznak a megállapodásra, de végül a szerződés egy pontjába mégsem az a tartalom került, amiben megegyeztünk. Van-e lehetőség arra, hogy azzal a tartalommal írjuk alá a szerződést, amiben megegyezés született? (Az utolsó verziót ajánlattevőként elfogadtuk, erre a pontra nem figyeltünk, de tudjuk igazolni, hogy más volt a megállapodás a korábbiakban, aláírt jegyzőkönyvünk van róla.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat tartalmának megfelelően a felek megegyeztek, azaz eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.
Kapcsolódó címkék:    

Szakértő cseréje, jogviszonyok változása mellett

Kérdés: Egy már megkötött keretmegállapodásban fel van tüntetve azon szakértők listája, akikkel az ajánlattevő megfelelt az ajánlati követelményeknek, és akiknek a teljesítésben részt kell venniük. Ezek a szakértők az ajánlattevő munkavállalói. Van-e arra lehetőség, hogy a teljesítés során a listán szereplő szakértőt lecserélje, de nem munkavállalóra, hanem egy alvállalkozóra, aki így egyben kapacitást nyújtó alvállalkozó is lesz? Van-e arra lehetőség, hogy ha a felsorolt szakértők közül az egyik átszerződik egy, az ajánlatban nevesített alvállalkozóhoz? Így a szakértő ugyanaz maradna, viszont az alvállalkozó ezáltal kapacitást nyújtó szervezetté válna?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbiakban a bevont kapacitást biztosító megfelelt. Erre utal a Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése, mely főszabályként a nyertes ajánlattevő teljesítését, majd (2) bekezdésében a kapacitást biztosító szervezet kötelező bevonását írja elő a teljesítés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
Kapcsolódó címkék:        

Többes alvállalkozói részvétel

Kérdés: Adott eljárásban egy alvállalkozó részt vehet-e egynél több ajánlattevő alvállalkozójaként? Adott eljárásban egy kapacitást is nyújtó alvállalkozó részt vehet-e egynél több ajánlattevő kapacitást is nyújtó alvállalkozójaként? Van-e különbség keretmegállapodásos eljárás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy egy alvállalkozó akár több ajánlattevő alvállalkozójaként is megjelenhessen nevesítve az ajánlatban. Hasonlóképpen ez a helyzet kapacitást biztosító szervezet bevonása esetében.A fentiekben hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződéskötés alvállalkozóval konzorcium esetében

Kérdés: A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint projekttársaság esetén az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést megkötni.
Konzorcium esetén is ugyanígy kell-e eljárni? A konzorciummal köt az alvállalkozó szerződést, vagy azzal a taggal, aki/amely megjelölte alvállalkozójának az ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...az alvállalkozói számlák ellenőrzését is egyértelművé teszi. A 140. § (3) bekezdése továbbá a projekttársaság és a nyertes ajánlattevők szerződés teljesítéséért való felelősséget is tartalmazza. Ez olyan szempontból fontos, hogy a projekttársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
Kapcsolódó címkék:    

Határozott időtartamú szerződés felmondása

Kérdés: 48 hónapra kötünk egy orvosi személyes közreműködői (megbízási) szerződést. Ez egy bizalmon alapuló szerződés. A megbízásra a Ptk. rendelkezése a következő: A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható [Ptk. 6:278. § (4) bekezdés]. A szerződés a Ptk.-val összhangban tartalmazhat-e rendes felmondást, például 90 napos felmondási idővel, azzal, hogy a szerződés a megkötésétől számított egy (vagy kettő) évig rendes felmondással nem mondható fel?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;– az ajánlattevő nem biztosítja a 138. §-ban foglaltak betartását, vagy az ajánlattevőként szerződő fél személyében érvényesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Számítási hiba javításának módja

Kérdés: Milyen sorrendben és kinek kell végül a számítási hibát javítania? A Kbt. és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egymásnak ellentmond. Értelmezésem szerint az ajánlattevőnek kellene javítania a számítási hibát, hiszen az EKR-ben az ajánlatkérő nem javíthat az ajánlatban. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.Jelenleg az elektronikus közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő szervezet, gazdasági szereplő képviselője az EKR-ben

Kérdés: Ellenőrizhető-e, illetve azonosítható-e, ha egy ajánlatkérő szerkesztési jogosultsággal rendelkező munkavállalója feltölt egy anyagot, majd ezt a valódi képviselő adja be, aki be is tudja nyújtani a dokumentumot? Tud élni ezzel az érvvel az ajánlatkérő, ha úgy véli, hogy ténylegesen nem a képviselő töltötte fel a dokumentumot? A jogszabályváltozások tisztázzák-e azt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni."A jogalkotó ennek megfelelően az ajánlattevő belügyének tekinti, ha valamely ajánlat benyújtására jogosultsággal nem rendelkező munkatársa nem megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
Kapcsolódó címkék:          

Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása

Kérdés: Van arra törvényes lehetőség, hogy az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő helyett más gazdasági szereplő bocsássa az ajánlatkérő rendelkezésére? (Konkrétan felmerült, hogy az egyik alvállalkozó fizetné, akit így nevesítene is az ajánlattevő ajánlatában.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati biztosítékkal kapcsolatban a közbeszerzési törvény 54. §-a az ajánlattevő által történő rendelkezésre bocsátásról szól. Ezt a szóhasználatot nem lehet úgy érteni, hogy esetleg más is rendelkezésre bocsáthatja a biztosítékot. Az 54. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
96
97
98
…
392