Kiszállító státusza közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ajánlattevők vagyunk, szerződéseink szerint partnereink a telephelyükre leszállítva kapják cégünktől az eszközöket. A szerződés teljesítéséhez nagy részben a Magyar Posta szolgáltatását vesszük igénybe, amely a helyszínekre napi rendszerességgel kiszállítja a feladott csomagokat. Ebben az esetben a Magyar Posta alvállalkozónkká válik? Be kell jelentenünk az eljárásban, vagy valamelyik kivételbe beleszámítható?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 3. §-ának 2. pontja értelmében az alvállalkozói definíció az alábbiak szerint szól:Alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 4.

Alvállalkozó bevonása közös ajánlattétel kizárása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy "Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot". Ez kicsit elbizonytalanított minket, hogy ez a tilalom vonatkozik-e a várhatóan 10%-ot jóval meghaladó alvállalkozó bevonására vagy sem? Illetve ha ilyen formában nem, akkor van-e valamiféle korlát az alvállalkozói státusznál a %-os részre vonatkozóan? (Például ha már eléri a 40%-ot, akkor már nem alvállalkozóként, hanem közös ajánlattevőként kell fellépniük a szereplőknek?)
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés egy igen régen hatályon kívül helyezett szabályra utal, melynek során a 25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó egyben ajánlattevővé is vált. Ilyen korlát ma már nincs, sőt az alvállalkozói bevonás korlátja is megszűnt, így az ajánlattevő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. január 8.

Kapacitást biztosító szervezet megfelelősége

Kérdés: Szükséges-e, hogy a kapacitást biztosító szervezet minden feltételnek megfeleljen, amelyet igazol?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező vélhetően arra keresi a választ, hogy milyen egyéb feltételeknek kell megfelelnie a kapacitást biztosító szervezetnek a kapacitás biztosítása mellett.Egyrészt fontos, hogy az ajánlatkérő által előírt kizáró okok hatálya alá nem eshet (Kbt. 62-63. §), melyről...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 6.

EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban

Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közös ajánlattételre vonatkozó szabályok hallgatnak arról az esetről, amikor az egyes ajánlattevők saját jogon töltik fel adataikat az EKR-be, hiszen a Kbt. is eleve abból indul ki, hogy a közös ajánlattevők meghatalmazással járnak el, és teszik meg nyilatkozataikat.A Kbt. 35....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. szeptember 11.

25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálata közszolgáltatói in-house szerződésnél

Kérdés: A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése alapján a 25%-os mérték értelmezése egyedileg vagy együttesen történik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése többször módosult 2015 óta, mely változások mindegyike annak egyértelművé tételét szolgálta, hogy milyen módon kell értelmezni a 25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálatát közszolgáltatói in-house szerződés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 10.

Alvállalkozói részvétel mértékét eltörlő szabály hatálybalépése

Kérdés: Mint ismeretes, a Kbt. rendelkezései közül 2018. november 29-i hatálybalépéssel kikerült az a szabály, amely építési beruházás esetén 65%-ra korlátozta az igénybe vehető alvállalkozói szerződés értékét [138. § (5) bekezdés]. A korlátozás eltörlésével kapcsolatban ugyanakkor a hatályba léptető rendelkezések nem tartalmaznak további részletszabályokat arra vonatkozóan, hogy e rendelkezések kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandóak, vagy a jogszabály erejénél fogva érvényesülnek a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is. Kérdéseink a fenti jogszabály-módosítás vonatkozásában az alábbiak:
A hivatkozott, Kbt. 138. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés eltörlése, azaz az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandó, vagy ez a lehetőség érvényesül a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is? Utóbbi esetben a rendelkezés a jogszabály erejénél fogva érvényesül, azaz további cselekmény (így például szerződésmódosítás) nélkül a nyertes ajánlattevő a 138. §-ban foglaltak alkalmazásával bevonhat a korábbi 65%-os korlátot meghaladóan további alvállalkozókat? Ha igen, akkor szerződésmódosítás olyan szerződések esetén sem szükséges, ahol a 138. § (5) bekezdésre történő hivatkozás akár a konkrét jogszabályhelyre történő utalással, akár a korlátozás szövegszerű megfogalmazásával is megjelent? Ha nem a jogszabály erejénél fogva érvényesül az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége, de az erre vonatkozó szerződésmódosítást követően a korlátozás feloldható lesz a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is, abban az esetben a szerződésmódosítás során a Kbt. 141. §-ban foglaltak közül melyik jogalap alkalmazása jogszerű?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hatályba léptetési szabályok alapján a 65%-os szabály eltörlése csak a hatálybalépést követően induló eljárások esetében releváns, nincs visszamenőleges hatály, nincs indok a korábbi szerződések módosítására semmilyen jogalapon.A korábbi hatályba léptető...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. április 3.

65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény 48. §-a törli a 138. § (1) bekezdés második és harmadik mondatát, mely a 65%-os szabály tartalmazta. A hatályos szabály értelmében már nincs alvállalkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. április 3.

Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2018. november 19-étől valóban törölték a Kbt. 138. § (1) bekezdésének utolsó két mondatát, mely bekezdés tartalma a módosítás hatálybalépésétől az alábbi:A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. február 13.

Szakértő cseréje, jogviszonyok változása mellett

Kérdés: Egy már megkötött keretmegállapodásban fel van tüntetve azon szakértők listája, akikkel az ajánlattevő megfelelt az ajánlati követelményeknek, és akiknek a teljesítésben részt kell venniük. Ezek a szakértők az ajánlattevő munkavállalói. Van-e arra lehetőség, hogy a teljesítés során a listán szereplő szakértőt lecserélje, de nem munkavállalóra, hanem egy alvállalkozóra, aki így egyben kapacitást nyújtó alvállalkozó is lesz? Van-e arra lehetőség, hogy ha a felsorolt szakértők közül az egyik átszerződik egy, az ajánlatban nevesített alvállalkozóhoz? Így a szakértő ugyanaz maradna, viszont az alvállalkozó ezáltal kapacitást nyújtó szervezetté válna?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kapacitást nyújtó szervezeti státusznak elsősorban az eljárás során van jelentősége, a teljesítés során pedig abban az esetben, ha a korábbi kapacitást nyújtó szervezet helyett más kerül bevonásra a szerződés teljesítésébe. Ez szakember biztosítása esetében a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 9.

Alvállalkozó bevonása a teljesítés során nemleges nyilatkozat mellett

Kérdés: Amennyiben az ajánlattétel során az ajánlattevő az EEKD II. rész D pontjában szereplő kérdésre – miszerint az ajánlattevő szándékozik-e a szerződés bármely részét alvállalkozásba adni harmadik félnek – nemmel válaszolt, van-e arra mód, hogy az ajánlattevő a teljesítés során mégis igénybe vegyen alvállalkozót?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz megadásához a közbeszerzési törvény 138. §-át kell elolvasnunk. Az (1) bekezdés értelmében az alvállalkozó, még ha bejelentett is, nem jelenik meg a teljesítésre kötelezettek között. Ez természetes, hiszen az ajánlattevővel van szerződéses viszonya az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. november 7.
1
…
3
4
5
…
14