Információ nyújtása kiegészítő tájékoztatás keretében a módosító hirdetmény megjelenését megelőzően

Kérdés: A módosító hirdetmény még nem jelent meg, de várható. Az ajánlatkérő olyan kiegészítő tájékoztatásokat nyújt, amelyek már az új tartalomra hivatkoznak. Ezt ugyan valóban meg fogja tudni mindenki, de nekem, mint későbbi ajánlattevőnek mégis furcsa ez. Jogszerű az eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 55. §-ának (2) bekezdése alapján a felhívást módosító hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig fel kell adni, és a módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás számítási hiba sikertelen vagy nem megfelelő javítása esetén

Kérdés: A számítási hiba javítása az ajánlatkérő feladata az új szabályok alapján. Mi annak a következménye, ha ez a javítás nem sikerül, vagy nem úgy sikerül, ahogyan azt az ajánlatkérő elvárta volna? Mi a helyzet, ha az ajánlatkérő igénye nem megfelelő, mert az ajánlatkérő is rosszul számol? Egyéb kommunikációban jelezze ezt az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] ...április 1-jétől már a közbeszerzési törvény is tartalmazza a kérdésben jelzett kormányrendeleti szabályozást, melynek értelmében az ajánlatkérő jelöli meg a hibát és a javítandó értéket, melyet az ajánlattevő javít az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattételi határidő meghosszabbításának kérdése összefoglaló tájékoztató módosítása esetén

Kérdés: A Kbt. 52. § (4) bekezdésének b) pontja szerint az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, ha a közbeszerzési dokumentumokat módosítja. A módosítás azonban nem az eljárási dokumentumokat érinti, hanem az összefoglaló tájékoztatót. Még nagyon sok idő van az ajánlattételig, tehát nem kell határidőt sem módosítani. Az összefoglaló tájékoztató nem hirdetmény, ennek ellenére a kérdés szerinti eset módosításnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetménnyel induló eljárás esetében a módosítás feltételeit a Kbt. 56. §-ának (3) bekezdése rögzíti az alábbiak szerint:Ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet nem tettek hirdetményben közzé, vagy egyéb, hirdetményben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők számára elektronikus úton – a regisztrálási adatok megkérésének kivételével –, közvetlenül, korlátlanul és teljeskörűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Jogorvoslati kérelem kiegészítése

Kérdés: Lehetséges-e, hogy a jogorvoslati eljárás során jut az ajánlattevő tudomására olyan információ, amivel kapcsolatban kiegészítené a kérelmét, vagy a kiegészítés miatt elkésettnek minősül a kérelem?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Döntőbizottságnál tekint be az iratokba. A Kbt. 148. §-ának (3) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében a kérelmező a jogsértés tudomására jutásától számított tíz napon belül élhet jogával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Szerződés végleges tartalma

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében a szerződésről tárgyaltak a felek. A feltöltött emlékeztetők hivatkoznak a megállapodásra, de végül a szerződés egy pontjába mégsem az a tartalom került, amiben megegyeztünk. Van-e lehetőség arra, hogy azzal a tartalommal írjuk alá a szerződést, amiben megegyezés született? (Az utolsó verziót ajánlattevőként elfogadtuk, erre a pontra nem figyeltünk, de tudjuk igazolni, hogy más volt a megállapodás a korábbiakban, aláírt jegyzőkönyvünk van róla.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 131. §-ának (1) bekezdése értelmében úgy kell megkötni a szerződést, amilyen tartalommal a végleges feltételek és szerződéstervezet, ajánlat tartalmának megfelelően a felek megegyeztek, azaz eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Közzétételi kötelezettség keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által lefolytatott keretmegállapodásos eljárások második részét (közvetlen megrendelés vagy versenyújranyitás) az ajánlatkérő a KEF elektronikus rendszerén belül folytatja le. Ezt követően van-e az ajánlatkérőnek közzétételi kötelezettsége az EKR-en vagy a CORE szerződés-nyilvántartón belül is?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodásos eljárással kapcsolatban negyedévente van közzétételi kötelezettsége az ajánlatkérőnek. Amennyiben ezzel a lehetőséggel nem él, úgy egyenként kell minden tájékoztatót közzétennie a Kbt. alábbi szabálya szerint.Az ajánlatkérő a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Ajánlatkérőnek minősülő szervezet regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Hogyan lehet most ajánlatkérő szervezetként bejelentkezni a törvény hatálya alá? Mivel az EKR-es belépés feltétele eleve az, hogy a törvény hatálya alá tartozzon a szervezet, hogyan lehet feloldani azt az ellentmondást, hogy valaki az EKR-en keresztül jelentkezzen be?
Részlet a válaszából: […] ...minősülő szervezet – a Kbt. 5. § (2)–(4) bekezdése szerinti ajánlatkérő kivételével – köteles legkésőbb 2018. március 1-jéig az elektronikus közbeszerzési rendszerben a szervezet regisztrációját kezdeményezni. Az EKR rendelet 6. §-ámak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Egyházi személy közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi személy szeretne építési beruházást kezdeményezni 100% támogatási intenzitással. Az új szabályok alapján teljes az egyházi jogi személyek mentessége, vagy csak részleges?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások egyházi személy részére a kérdésben foglalt 100%-os intenzitás esetében is közbeszerzési kötelezettséggel járnak, függetlenül attól, hogy uniós vagy nemzeti rezsimbe sorolható a beruházás. Amennyiben nem a (2) bekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Szakértő cseréje, jogviszonyok változása mellett

Kérdés: Egy már megkötött keretmegállapodásban fel van tüntetve azon szakértők listája, akikkel az ajánlattevő megfelelt az ajánlati követelményeknek, és akiknek a teljesítésben részt kell venniük. Ezek a szakértők az ajánlattevő munkavállalói. Van-e arra lehetőség, hogy a teljesítés során a listán szereplő szakértőt lecserélje, de nem munkavállalóra, hanem egy alvállalkozóra, aki így egyben kapacitást nyújtó alvállalkozó is lesz? Van-e arra lehetőség, hogy ha a felsorolt szakértők közül az egyik átszerződik egy, az ajánlatban nevesített alvállalkozóhoz? Így a szakértő ugyanaz maradna, viszont az alvállalkozó ezáltal kapacitást nyújtó szervezetté válna?
Részlet a válaszából: […] ...kapacitást nyújtó szervezeti státusznak elsősorban az eljárás során van jelentősége, a teljesítés során pedig abban az esetben, ha a korábbi kapacitást nyújtó szervezet helyett más kerül bevonásra a szerződés teljesítésébe. Ez szakember biztosítása esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
1
131
132
133
558