TED-szám megjelölése az ESPD-ben (EEKD-ban)

Kérdés: Ajánlatkérőként kitöltöm az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, de nem tudom kitölteni a TED-számot, hiszen még nem adtam fel a hirdetményt. Ezt a problémát hogyan kezelem?
Részlet a válaszából: […] ...megtalálható legyen, ehhez nem feltétlenül kell a TED-szám. Így tette lehetővé az Európai Bizottság szolgáltatásának felhasználóbarátabb kitöltését a szolgáltató, azaz valójában már nem csak a TED-számmal kereshető és található meg a dokumentum, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

EDPD (EEKD) formátuma

Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő hogy docx-formátumban készítsem el az ESPD-t, hiszen úgyis kinyomtatva kell benyújtani, a CD-re írt fájlt pedig inkább pdf-formátumban készíteném el?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő meghatározhat olyan formai követelményeket, melyek a papíralapú dokumentummal azonos tartalommal bíró elektronikus formára vonatkoznak. Amennyiben azonban az ajánlattevő nem a kért formai követelményeknek megfelelően, hanem például pdf-formátumban nyújtja be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
Kapcsolódó címkék:  

ESPD (EEKD) mellékleteként csatolt dokumentum kezelése

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság vizsgálatakor figyelembe vehet-e olyan dokumentumot, amelyet az ESPD mellé mint "mellékletet" csatol az ajánlattevő, és az ESPD-ben nem a részletes adatokat adja meg, csak hivatkozik a jelentkezés/ajánlat meghatározott oldalán szereplő dokumentumra?
Részlet a válaszából: […] ...nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Kapacitást nyújtó szervezet megjelölése alvállalkozóként

Kérdés: A Döntőbizottság friss határozata szerint (D.169/2017.) – mely a 2017-es módosított Kbt.-re hivatkozik – kapacitást nyújtó szervezetet nem kötelező alvállalkozóként megjelölni a szakmai tapasztalatot igazoló referenciák vonatkozásában. Valóban így kell-e eljárni a jövőben, elégséges-e beírni a kapacitást nyújtó szervezetet, megnevezni azt, és a rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot becsatolni? Mondhatja-e az ajánlattevő, hogy a kapacitást nyújtó szervezet tanácsot ad időnként, a szolgáltatását nem pénzszolgáltatás ellenében végzi, számla kibocsátására nem kerül sor, emiatt nem minősül alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...érintett DB-határozat az alábbiak szerint fogalmaz a kapacitást nyújtó szervezet alvállalkozói státuszának automatikus megállapítása vonatkozásában:"... a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint az előírt alkalmassági követelményeknek való megfeleléshez igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Külső szakember, leendő munkavállaló bevonása alkalmassági követelmények igazolására

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd később a szerződés teljesítésébe. Elegendő-e, ha rendelkezésre állási nyilatkozatot vagy megbízási szerződést csatol az ajánlattevő a leendő munkavállaló vonatkozásában, és nem jelöli meg kapacitást nyújtó szervezetként?
Részlet a válaszából: […] ...a leendő munkavállaló az eljárásban kapacitást biztosító szervezetnek minősül – hiszen csak ebben a formában vonható be az alkalmasság igazolásába –, nem lehet attól eltekinteni, hogy nevesítve is legyen, mint kapacitást biztosító szervezet. Attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzéke adatainak ellenőrzése

Kérdés: Kinek kell igazolnia vagy ellenőriznie az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének adatait a 321/2015. kormányrendelet 26. §-a értelmében?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági és pénzügyi helyzet tekintetében, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 26. § (1) bekezdésének a) pontja írja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Hamis adatközlés megállapíthatósága az alkalmasság alátámasztására szolgáló igazolások, nyilatkozatok nem megfelelő benyújtása esetén

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban találkoztunk a következő előírással: "Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben nem vagy az esetleges hiánypótlás követően sem megfelelően nyújtom be az alkalmasság alátámasztását szolgáló igazolásokat vagy nyilatkozatokat, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti hamis adatközlésre vonatkozó kizáró ok fennállását fogja megállapítani, amely alapján az ajánlat érvénytelensége is megállapításra kerül a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján." Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a fenti esetekben megállapítja a hamis adatszolgáltatás tényét, és ez alapján nyilvánít érvénytelennek egy ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés arra irányul, hogy az ajánlatkérő alkalmazhatja-e automatikusan a Kbt. 62. § (1) bekezdésének alábbi kizáró okát, ha hiánypótlást követően sem nyújtja be megfelelően az igazolásokat, nyilatkozatokat az eljárás során a nyertes ajánlattevő.A kizáró ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Mutatószám előírása alkalmassági követelmények keretében építési beruházásoknál

Kérdés: Alkalmassági követelmények keretében előírhatok-e mutatószámot?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 322/2015. kormányrendelet kifejezetten kitér az alkalmasság követelmények keretében mutatószám előírásának egyértelmű tiltására az alábbiak szerint:A gazdasági és pénzügyi helyzet tekintetében, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások vonatkozásában több jogszabály is tartalmaz változásokat a kérdésben jelzett időponttól, az alábbiak szerint:Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Tárgyalások tartalma az innovációs partnerség második, szerződéses szakaszában

Kérdés: Az innovációs partnerség két szakaszra bontja az eljárást a Kbt. szerint. A második szakaszban, az innovációs partnerség szerződéses szakaszában azt kell biztosítani, hogy a döntésekkel kapcsolatos dokumentumok elkészüljenek, és az ajánlatkérő eldönti, hogy mely partnerekkel bontja fel a szerződést, illetve hogy mely partnerekkel köti meg a beszerzés megvalósításához szükséges szerződést, valamint hogy elkészítse a tájékoztatót, az eljárás eredményéről hirdetményt. Ezek szerint az első szakaszban tárgyal a megállapodások megkötéséről. Kérdés, hogy a második szakaszban miről tárgyal, figyelemmel arra, hogy már vannak szerződéses partnerei az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...innovációs partnerség első részében történik tárgyalásos eljárás keretében az innovációs partnerek kiválasztása, mely partnerekkel a második, ún. szerződéses szakaszban együttműködik az ajánlatkérő. Ennek az együttműködésnek a részleteit a Kbt. 97. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
158
159
160
558