Árlejtés több részben

Kérdés: Szükséges-e a többrészes eljárás egyes részeiben az árlejtést azonos időpontban tartani? Ha igen, miért, ha nem, akkor ennek ellenére van-e erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdése kitér arra a lehetőségre, hogy egy eljárás egyes részére vonatkozó árlejtés más-más időpontban is lefolytatható. Az alábbi szabály, egyben lehetővé teszi azt is, hogy egyszerre történjen az összes részre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Szerződésmódosítás

Kérdés: Két évre szóló keretszerződést kívánunk kötni 20 tételből álló karbantartási szolgáltatásra. A szerződésben óradíjas elszámolás szerepel minden tételnél három kategóriában. A keretösszeget előre meghatároztuk. Ugyanakkor azt tervezzük, hogy arra az esetre, ha a keretösszeg kimerülése a 90%-os mértéket nem éri el a szerződési időszak lejártáig, a szerződést egy alkalommal legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítanánk. Ezt a kikötést bele kell írni a szerződéstervezetbe, vagy elegendő, ha az előkészítő iratok tartalmazzák azt?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, az ajánlatkérő akkor jár el jogszerűen és észszerűen, ha a szerződés meghosszabbításának lehetőségét és tervezett feltételrendszerét a keretszerződés tervezetében szerepelteti. A közbeszerzésben kötött szerződések módosítása ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Támogatás és közbeszerzés

Kérdés: Sportszövetségként hazai támogatási forrást nyertünk el a gyerekek sportruházatának megvásárlására. Nem vagyunk közbeszerzési ajánlatkérők, nincs is gyakorlatunk a közbeszerzési eljárásban. A sportruházat megvásárlása 3 évre szóló keretszerződést kívánunk kötni. Az a kérdésünk, hogy mindenképpen közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk, ha ezt a támogatási szerződés tartalmazza? Ha igen, akkor ez minden további szerződésünkre vonatkozik, vagy csak a támogatásból megvalósítottakra?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Amennyiben a támogatási szerződés utal a Kbt.-re, és előírja, hogy a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések esetében közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, akkor az alábbi eljárási lépéseket követve tudja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Nyilatkozat be nem nyújtása

Kérdés: Ajánlattevőként vettünk részt egy eljárásban, ahol az ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírta, hogy az eljárást megindító felhívás feladásának napjától visszafelé számított 12 hónapban az összes számlavezető pénzügyi intézménytől származó, valamennyi pénzforgalmi számláról szóló, a hirdetmény feladásának napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozatot kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek. Nyilatkozni kellett továbbá a számlavezető pénzügyi intézményekről, illetőleg a működő pénzforgalmi számlákról. Előírta továbbá az ajánlatkérő, hogy az előírt időszakban megszűnt pénzforgalmi számlákat is vizsgálja, ezen megszűnt pénzforgalmi számlák vonatkozásában is az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kellett. Az egyik versenytársunk az ajánlatában nem nyújtotta be sem a banki nyilatkozatokat, sem a saját nyilatkozatát, amelyre tekintettel az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött részére. A hiánypótlás során 5 db bankszámlaigazolást nyújtott be, a saját nyilatkozatát továbbra sem. Az ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, mert az ajánlattevő nem csatolta be cégszerű nyilatkozatát a pénzforgalmi számlákról. Jogszerű volt az érvénytelenné nyilvánítás, vagy jogsértőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – bár az az eljárási feltételeket teljeskörűen nem ismerjük – a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírt nyilatkozatok előírása nem formai, hanem tartalmi kérdés egy eljárás során, hiszen az érintett ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Technikai eszközök rendelkezésre állása

Kérdés: Gépjármű-javításra irányuló eljárásban közös ajánlatevők úgy is alkalmasak a teljesítésre, ha közülük egy megfelel a szakmai alkalmassági követelményeknek. Hogyan lehet azt megfogalmazni a műszaki leírásban, hogy csak olyan ajánlattevő vehessen részt az eljárásban, akinek a javításra vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott és erre a tevékenységre szóló engedélye van, illetve azt, hogy a műszaki alkalmassági feltételként meghatározott technikai eszközök a javítás helyszínén álljanak rendelkezésre, és ne csak az egy alkalmasság igazolásában részt vevő szereplő – aki nem is vesz részt a javításban – telephelyén?
Részlet a válaszából: […] ...az a fél teljesíthet, akinek engedélye is van, de ez az alkalmassági követelményektől független.Az alkalmassági követelményekben meghatározott technikai eszközöket ebben az esetben logikailag le kell választani a teljesítés során igényelt feltételektől. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Szakember cseréje az eljárás során

Kérdés: Nyílt eljárásban, kapacitást biztosító szervezet által bevont és alkalmassági követelmény igazolására bemutatott szakember dokumentumait hiánypótlás keretében kifogásolja az ajánlatkérő. Van-e lehetőség ezt a szakembert másik szakemberre cserélni ebben a helyzetben, hiánypótlás keretében, ha az új szakember ugyanezen kapacitást biztosító szervezet munkavállalója? A szakember kizárólag alkalmassági követelményt igazol, értékelési szempontot nem. Amennyiben a csere lehetséges, akkor kizárólag a kapacitást biztosító szervezet munkavállalója lehet a csere alanya, vagy esetleg a kapacitást biztosító szervezettel megbízási jogviszonyban álló szakember is lehet?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanaz a szervezet igazol kapacitást, így az alkalmasság igazolása érdekében módosítja a szakembert az ajánlattevő úgy, hogy csak és kizárólag az alkalmasság igazolása érdekében teszi ezt, mely összhangban van az alábbi hiánypótlási szabállyal:„71. § (3) A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Kapacitást biztosító szervezet szakembere

Kérdés: Ha kapacitást biztosító szervezet igazol szakemberre vonatkozó alkalmassági követelményt, a szakember munkaviszonyban kell álljon a kapacitást biztosító szervezettel, vagy állhat megbízási jogviszonyban is? Amennyiben megbízási jogviszonyban áll, a szakembernek magának kellene biztosítania a kapacitást, mint kapacitást biztosító személy?
Részlet a válaszából: […] ...kapacitást biztosító szervezetnek saját jogon kell tudnia biztosítani a szakembert, számára nincs lehetőség „kiszervezni” a képességet, hanem saját munkavállalóval kell azt biztosítania. Az eljárás során ennek a munkavállalói viszonynak már fenn kell állnia, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban két ajánlattevő ugyanazt a szakembert nevezte meg a szakmai tapasztalattal összefüggő alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében. Ez jogszerű, vagy vizsgálni kell az összeférhetetlenséget?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelvek érvényesülésének biztosítása érdekében tartalmaz szabályokat arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vevők között milyen viszonyok minősülhetnek jogszerűtlennek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Egylépcsős bírálat előírása

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban van-e arra lehetőségünk, hogy a kizáró okos igazolásokat és a referencialevelet már az ajánlatba kérjük becsatolni? Ez jelentősen lerövidítené a bírálat időtartamát.
Részlet a válaszából: […] ...a 2014-es uniós közbeszerzési irányelvek egyik fontos újítása volt az az elgondolás, hogy először csak nyilatkozatot kell tenni a kizáró okok fenn nem állásáról és az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről, és ezt követően főszabály szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Beszerzési ár mint üzleti titok

Kérdés: Második helyezett ajánlattevőként a nyertes árindokolását érintő iratbetekintési kérelemmel fordultunk az ajánlatkérőhöz. Az iratbetekintésen nem tudtuk megnézni a nyertes ajánlattevő teljes árindokolását, mert a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánította. Jogszerű a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánítani, hiszen annak ismerete nélkül nem lehet az ár nagyságát megtámadni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján az összegezés megküldését követően legfeljebb 5 napon belül van arra lehetőség, hogy egy ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel forduljon az ajánlatkérőhöz annak érdekében, hogy más gazdasági szereplő ajánlatába, ideértve a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.
1
16
17
18
555