5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 115. §-ának (4) bekezdése alapján azok az ajánlattevők, akiket/amelyeket az ajánlatkérő maga választ, tehetnek-e ajánlatot olyan gazdasági szereplővel közösen, akik/amelyek az előzetesen közzétett tájékoztatóra jelentkeztek? (Mintha ez a lehetőség hiányozna a szabályozásból.)

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?

Kérdés: A szerződésben a felek nem rendelkeztek a környezetvédelmi termékdíjról, de a megrendelt termékek egy része termékdíjköteles. A megrendelő – ajánlatkérő – azt mondja, hogy mivel a szerződés erre nem tartalmaz kifejezett rendelkezést, nem állíthatjuk be a számlába a termékdíj összegét. Márpedig a jogszabály szerint a termékdíjat a számlában szerepeltetni kell, és egyébként a szerződés e vonatkozásban tiltó rendelkezést sem tartalmaz. Jogos az ajánlatkérő elzárkózása? (A szerződésre még a 2011. évi CVIII. törvény vonatkozik.)

Kérdés: Cégünk hazai üzletágát kiszervezi és gyakorlatilag egy másik, most már német tulajdonú cég keretein belül fog tovább működni. Milyen feltételekkel tudjuk a létező közbeszerzési szerződéseinket (két érintett szerződés, hatálya 2016. októberben jár le) tovább teljesíteni? Ha van rá megoldás, akkor ez már a hatályos szerződés esetében is alkalmazható-e?

Kérdés: Keretszerződést kötöttünk az ajánlattevővel. A szerződésben a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában tételesen meghatároztuk, hogy melyik termékből mennyit rendelünk majd a szerződéses időszak alatt. Ha a szerződéses összeg, valamint a szerződés szerinti termékkör nem változik, azonban a megrendelendő termékek mennyiségi megosztásán változtatni kívánunk, akkor kell-e emiatt szerződést módosítani? Illetve ha módosítunk, hogyan és milyen módon kell dokumentálni?

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályos Kbt. szerint a közbeszerzési eljárásban a teljesítéshez felajánlott (bemutatott), bérelt géppark bérbeadója milyen státuszban szerepel? Kérheti-e az ajánlatkérő az ajánlat részeként a már megkötött bérleti szerződést?

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban elfogadható-e a dokumentációnak az a kitétele, miszerint az ajánlattevő az ajánlat benyújtásával teljes egészében és megkötések nélkül elfogadja a dokumentációban meghatározott összes feltételt az ajánlattételi időszakban esetlegesen kiadott kiegészítéssel együtt, függetlenül az ajánlattevő saját feltételeitől, amelyektől már a dokumentáció átvételével eláll? Kérdésként felmerült bennünk az is, hogy hogyan tudunk elállni olyan feltételtől, amit még nem is ismerünk?

Kérdés: Ajánlatkérőként építési beruházás megvalósítására indítunk közbeszerzési eljárást. A szerződés teljesítése során a vállalkozónak rendelkeznie kell érvényes szakmai felelősségbiztosítással. A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolható az előírt felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolással. Ugyanakkor a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a szerint az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – az elő­írt felelősségbiztosítás megkötésére, illetve a már meglévő biztosítás előírtaknak megfelelő kiterjesztésére. Jogszerű-e, ha már az ajánlattételi szakaszban, alkalmassági feltételként megköveteljük a szigorúbb, a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a felelősségbiztosítás meglétét, és előírjuk, hogy ennek igazolását csatolják az ajánlattevők az ajánlatukhoz, vagy ezt megengedőbb módon csak a szerződéskötés feltételeként írhatjuk elő?

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban előírta, hogy ha az aláíró nem cégjegyzésre jogosult az adott gazdasági szereplőnél, csatolni kell az adott gazdasági szereplőnél cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselő által aláírt meghatalmazást. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a meghatalmazói oldalon a meghatalmazást kizárólag a vezető tisztségviselő írhatja alá, a képviseletre jogosult munkavállaló vagy a cégvezető nem. Milyen jogszabály zárja ki ezt a lehetőséget?