34 talált cikk az automatizmus kifejezésre

Kérdés: Ki kell-e zárnom az ajánlattevőt, ha az alvállalkozója – nem pedig a kapacitást biztosítója – kizáró ok hatálya alá kerül?

Kérdés: Bele kell-e egyeznem abba, hogy az ajánlatkérő későbbi módosítása nyomán hosszabb lesz a teljesítés is? Van-e ennek kockázata?

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban találkoztunk a következő előírással: "Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben nem vagy az esetleges hiánypótlás követően sem megfelelően nyújtom be az alkalmasság alátámasztását szolgáló igazolásokat vagy nyilatkozatokat, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti hamis adatközlésre vonatkozó kizáró ok fennállását fogja megállapítani, amely alapján az ajánlat érvénytelensége is megállapításra kerül a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján." Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a fenti esetekben megállapítja a hamis adatszolgáltatás tényét, és ez alapján nyilvánít érvénytelennek egy ajánlatot?

Kérdés: Véleményük szerint, milyen intézkedéseket kell tennie, vagy tehet az ajánlatkérő az eljárás során annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az ajánlattevő összeférhetetlennek minősül-e a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése alapján? Az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amely alapján megállapíthatná, hogy az ajánlattevő tulajdonosa közös háztartásban élő hozzátartozója-e a bekezdésben említett főbb közjogi méltóságoknak. Ehhez kapcsolódóan, Önök szerint automatikusan az összeférhetetlenség megállapítását eredményezi-e az, ha a főbb közjogi méltóságok és az egy háztartásban élő hozzátartozóik vesznek részt az eljárásban az ajánlattevői oldalon? A törvény 25. §-ának (8) bekezdése arra utal, hogy csak akkor zárható ki az eljárásból a 25. § alapján az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező), "ha a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható". Példával élve, ha a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdésében felsorolt személy egy háztartásban élő hozzátartozójának többségi befolyást nem eredményező tulajdoni részesedése (akár 10 százalék alatt) van az ajánlattevőben, felvilágosítás kérése nélkül kell-e kizárni az eljárásból az ajánlattevőt?

Kérdés: A közbeszerzési szabályozás szerint az ajánlatkérő a műszaki leírásban a minőséget az egyes áruk gyártmányának, típusának megnevezésével is előírhatja azzal, hogy ezekkel egyenértékű termékeket is el kell fogadnia. Ennek a logikának a folyományaként elfogadható-e, hogy a teljesítéskor az ajánlattevő nem a megajánlott terméket szállítja, hanem azzal egyenértékűt?

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást, és mi már benyújtottuk az ajánlatot, visszaigényelhetjük-e az igazoltan felmerült költségeinket? A jövő évtől milyen szabályozás lesz ebben a kérdésben?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a dokumentáció műszaki része nem egyezik meg a vonatkozó, hatályos jogszabályi előírással? (Építési beruházás témakörben.)

Kérdés: Az ajánlatkérő 30 százalékos meghiúsulási kötbért határozott meg a kiírásban. A polgári bíróságok a gyakorlatban a kötbér mértékét 10 százalékban maximálják. Törvénysértő-e az említett – és általános – ajánlatkérői gyakorlat, illetve megtámadható-e a szerződés?