Ajánlati biztosíték érvényesítése árlejtésnél

Kérdés: Hogyan tudok ajánlati biztosítékot érvényesíteni árlejtés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...beálltáig kell rendelkezésre bocsátani, mely biztosítja, hogy nyertesség esetében valóban szerződést kössön a nyertes fél.A közbeszerzési törvény 54. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Ajánlati biztosíték visszafizetésének megtagadása

Kérdés: Az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő nem kívánja visszafizetni, mert harmadik ajánlattevőként nem nyújtottuk be az igazolásainkat. Véleményem szerint ez nem jogszerű, hiszen nem lett volna esélyünk arra, hogy nyerjünk, így az ajánlatkérő jogalap nélkül gazdagodik. Mivel tudok még érvelni az előbbiek mellett, amikor vissza szeretném kapni a biztosítékot? (Nem nagy összegről van szó, elvi jellegű a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...benyújtása során felkért gazdasági szereplők olyan ajánlati kötöttségi helyzetben vannak, mintha esélyük lenne a nyerésre, hiszen a közbeszerzési törvény 69. §-ának (4) bekezdése szerint felkérték őket az igazolások benyújtására. Nem az ajánlattevő döntése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálata közszolgáltatói in-house szerződésnél

Kérdés: A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése alapján a 25%-os mérték értelmezése egyedileg vagy együttesen történik?
Részlet a válaszából: […] ...a kapcsolt vállalkozással megkötött közszolgáltatói szerződésre,– kizárólag közszolgáltató ajánlatkérők részvételével, a közbeszerzési törvény szerinti közszolgáltatói tevékenység folytatása céljából létrehozott közös vállalkozás által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (11) bekezdése szerint a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása

Kérdés: Milyen módon lehetséges a Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...nyílt eljárásban az eljárást megindító felhívásban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] ...dinamikus beszerzési rendszernek sok előnye van, de nem feltétlenül van értelme minden beszerzési tárgy esetében alkalmazni azt. Az alábbiakban a döntéshez szükséges legfontosabb szabályokat emeljük ki. A DBR egy részvételi szakasszal indul – Kbt. 106. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Összeférhetetlenségi nyilatkozattal érintettek

Kérdés: Szükséges-e összeférhetetlenségi nyilatkozat a döntéshozó részére, vagy csak a bírálóbizottság számára van erre szükség?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatoknak – szükség esetén a hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás (71-72. §) megadását követően – a közbeszerzési törvény szerinti elbírálására és értékelésére. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Bírálóbizottság létrehozása

Kérdés: Szükséges-e a bírálóbizottsági tagok részére a döntéshozó által aláírt felkérés és annak a bizottsági tag által történő elfogadása?
Részlet a válaszából: […] ...összeférhetetlenek. Javasolható, hogy az ajánlatkérő kösse össze a két kötelezettséget, jelölje ki a bizottsági tagokat, akik a közbeszerzési szabályzat értelmében az összeférhetetlenségi nyilatkozat benyújtásával fogadják el egyben a kijelölést. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Bírálóbizottság véleménykialakításának folyamata

Kérdés: Megfelelő-e az a gyakorlat, ha a bírálóbizottság szavaz, és egyszerű többséggel alakítja ki a véleményét? Mi a helyzet abban az esetben, ha három szakértelem leszavazza a negyediket, azaz például a műszaki szakértelemmel rendelkezőnek az a véleménye, hogy nem jó az ajánlat? Csak a négy szakértelem egyetértésével lehet nyertest hirdetni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a bírálóbizottság vonatkozásában szűkszavúan fogalmaz, azaz a Közbeszerzési Szabályzat irányadó akkor, amikor a bírálóbizottság javaslattételi folyamatáról van szó. A legalább háromtagú bírálóbizottságból nem biztos, hogy minden szakértelem szavazati jogot kap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Milyen formában kell az iratbetekintést biztosítani? Van-e lehetőség nyomtatásra, ha például műszaki tartalmat kellene mutatni, de az egyes oldalakat egymás után lapozva lehetetlen áttekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...nem követhető a tartalom, az iratbetekintést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevő hozzá nem jutott a kért információhoz.A közbeszerzési törvény iratbetekintéssel kapcsolatos szabályozása a jogérvényesítéshez szükséges mérték biztosítását írja elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címke:
1
107
108
109
465