Katalógusban szereplő termék rendelése

Kérdés: Mi a véleményük erről a szerződéses tartalomról nyílt eljárás keretében? "A vevő jogosult a közbeszerzési eljárás dokumentációjában megadott termékeken felül egyéb, az eladó termékkatalógusában szereplő, a beszerzés tárgyának megfelelő termékeket is megrendelni az eladótól."
Részlet a válaszából: […] A nyílt eljárásban az ajánlatkérőnek pontosan meg kell határoznia a beszerzés tárgyát, annak a teljesítés során történő kiegészítésére nincs lehetőség, még akkor sem, ha ezt egyfajta automatizmusként kezeli a szerződés.Attól, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Hirdetmény-ellenőrzés

Kérdés: Mi értelme van az eredményhirdetésről szóló tájékoztató hirdemény-ellenőrzésének, amikor nincs is rajta mit ellenőrizni? Miért kell azért fizetni, ami egyébként az eljárási dokumentumokból következik?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény-ellenőrzési kötelezettséget a 44/2014. számú MvM rendelet 9. §-a írja elő, mely vonatkozik az összes eljárást megindító hirdetményre, eredményről szóló tájékoztatóra, szerződésmódosításról szóló tájékoztató hirdetményre az alábbiak szerint:– A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Közbeszerzési eljárás mellőzése

Kérdés: Utólag van módunk arra, hogy jogorvoslattal megtámadjuk a szerződéskötést, amennyiben Kbt. mellőzésével kötötték azt a felek?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati eljárás megindítására vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 148-150. §-ai tartalmazzák. Ezek szerint jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, vagy az egyéb érdekelt nyújthat be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Magánszemély bevonása, igazolása

Kérdés: Szakember értékelési szempontra vagy alkalmassági követelmény és hozzá tartozó értékelési szempontra magánszemély kerül bevonásra (aki máshol munkaviszonyban áll, azonban önállóan állapodik meg az ajánlattevővel). Magánszemély tekintetében hogyan ellenőrizhető a kizáró okok fenn nem állása? Az ajánlatkérő a bírálati szakaszban kérhet magánszemély bevonása esetében bármilyen igazolást a kizáró okok fenn nem állásának igazolására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. fogalomrendszerében a természetes személy is a gazdasági szereplő fogalom alá tartozik, amennyiben az adott beszerzési piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja (Kbt. 3. § 10. pont). A természetes személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Keretszerződés módosítása

Kérdés: Három évre szóló árubeszerzési keretszerződést kötöttünk, amelyben a keretösszeget 65 millió Ft-ban határoztuk meg. A keretösszeg tartalmaz 15% opciós keretet a 65 millió Ft-on belül, amelyre nem vállaltunk lehívási kötelezettséget. Az elmúlt 2 év inflációs hatásai miatt, a keretszerződésben alkalmazott árkövetési metódus miatt az egységárak oly mértékben megemelkedtek, hogy a keretösszegből már csak 3 millió Ft áll rendelkezésre. Jelenleg egy 8 millió Ft-os beszerzési igényünk van, ezt hogyan valósíthatjuk meg? Szerződésmódosításra esetleg van lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A szerződés konkrét rendelkezéseinek ismerete nélkül rendkívül nehéz konkrét választ adni. Gondolunk itt különösen azokra a rendelkezésekre, amelyek az árkövetési metódusra vonatkoznak, abból a szempontból, hogy az egységárak növekedése miatti kerethasználat az opciós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés

Kérdés: Most szereztünk tudomást arról, hogy egy általunk ismert ajánlatkérő 2 évre szóló szerződést kötött a tavalyi évben olyan tárgyban, amire eddig mindig közbeszerzési eljárást indított. Érvényes a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 137. §-a rendelkezik a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződések érvényességi kérdéseiről. A 137. § (1) bekezdése alapján a főszabály az, hogy a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződés semmis.Az érvényesség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása

Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pontja alapján a Kbt.-t nem kell alkalmazni munkaviszony esetében, ennek megfelelően az állami közbeszerzési szaktanácsadó munkavállalóként munkaviszonyban történő alkalmazása nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Az ajánlatkérő felhívására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Felelősségbiztosítás mértéke

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szerződéskötés feltételeként előírhatja az építési beruházáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítást? Ez esetben is alkalmazandó a 75%-os mértékre vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint igen, a felelősségbiztosítás megléte a nyertessel való szerződéskötés feltételeként is előírható. Ez esetre ugyanakkor sem a Kbt., sem az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (továbbiakban: FAKSZ) tevékenysége, de leginkább a mögöttes jogszabályi rendezettség attól függően határozható meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásra a hatályba léptető rendelkezések közül melyik vonatkozik, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Tartozás ledolgozása súlyos szerződésszegést követően

Kérdés: Közműfejlesztés építési beruházás nyertes ajánlattevője a vállalkozói szerződés alapján 30% előleget kapott. A teljesítés során két részszámla lett kifizetve. Az előleg, valamint a három részszámla összege a teljes vállalkozói díj 82%-a volt. A vállalkozó azonban a 3. részszámla kifizetését követően levonult a munkaterületről, és félbehagyta a beruházást. Az önkormányzat által felkért szakértő megállapította, hogy a beruházás készültségi foka 62%-os. Az önkormányzat felszólította a vállalkozót, hogy a készültségi foknak megfelelően ismeri csak el a teljesítést, és a korábban kifizetett összeg és a készültségi fok közötti különbözetet kéri visszafizetni. A vállalkozó erre nem volt hajlandó, így az ajánlatkérő bírósághoz fordult. A bírósági eljárás során a vállalkozó egyezségi ajánlattal állt elő, miszerint a tartozását "ledolgozza", vagyis nem pénzben teríti meg a tartozást, hanem "természetben". Érinti-e ez a megoldás az eredeti közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozói szerződést? Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy tud munkát adni a vállalkozónak, de ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri, hogyan kezelhető ez közbeszerzés szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Az eredeti vállalkozói szerződés súlyos szerződésszegéssel ért véget, melyet az ajánlatkérőnek szankcionálnia kell. Egyrészt kötbérezni, másrészt az előleget visszakövetelni. További lehetőség, hogy a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pont alapján a későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.
1
21
22
23
299