Nem központosított közbeszerzési igény egybeszámítása a központosított beszerzési igénnyel

Kérdés: Amennyiben a KEF-portálon nem beszerezhető egy irodaszer – mivel az nem szerepel a KEF-es keretmegállapodásban –, azonban az ajánlatkérő KEF-es megrendeléseinek az értéke már elérte a nettó 15 millió forintos értékhatárt, akkor ebben az esetben azt a bizonyos 1 db pár ezer Ft-os irodaszert, amely nincs a keretmegállapodásban, csak közbeszerzés lefolytatásával tudjuk beszerezni?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzés esetében valójában nincs közbeszerzési értékhatár, hiszen adott beszerzési tárgyak csak és kizárólag a központi beszerző szervezet keretmegállapodásain vagy dinamikus beszerzési rendszerein keresztül szerezhetők be. Mivel a központosított és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálása alatt

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok alkalmazása körében, ha az írásbeli összegzésben az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja, jóllehet, az ajánlattevő ezt megelőzően a halasztó hatály elérésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a Gazdasági Versenyhivatal határozatával szemben, és e kérelemnek a bíróság csak később, az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítése után ad helyt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen összetett. Először is, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontja értelmében kizáró okot jelent, ha az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti – három évnél nem régebben meghozott –, véglegessé vált és végrehajtható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Szerződésmódosítás jogszerűsége előzetes nyilatkozattól eltérő előlegigény esetén

Kérdés: Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő – előzetes nyilatkozatától eltérően – előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?
Részlet a válaszából: […] A megengedett szerződésmódosítás részletszabályait a Kbt. 141. §-a tartalmazza. A kérdés szerinti eset megítélésekor először is annak van jelentősége, hogy a végrehajtott szerződésmódosítás lényegesnek minősül-e. A Kbt. 141. § (6) bekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Szerződéses feltételrendszer alkalmazása keretmegállapodásnál

Kérdés: Megszokott és helytálló, hogy a keretmegállapodás úgy kerül megkötésre, hogy csak egy általános szerződéses feltételeket tartalmazó dokumentum kerül kiállításra, melyben az összes nyertes ajánlattevőt szerepeltetik a szerződő felek között, valamint ezt írja alá minden résztvevő?
Részlet a válaszából: […] Igen, ez a gyakorlat, hiszen a keretmegállapodás jogalapjától függően van lehetőség arra, hogy a keretmeg­állapodás minden részletkérdésre kiterjedjen, és közvetlenül rendelhessen az ajánlatkérő, vagy arra is, hogy a keretmegállapodás alapján újraversenyeztetés történjen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Ajánlatkérő az EKR-ben közbeszerzési eljárás lefolytatására adott meghatalmazás esetén

Kérdés: A Kbt. 29. § (1) bekezdése alapján "az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében közbeszerzési eljárást folytasson le".
Ez esetben az EKR-ben ajánlatkérőként a meghatalmazó ajánlatkérőt kell feltüntetni, és lebonyolítóként a meghatalmazott ajánlatkérőt, vagy a meghatalmazott ajánlatkérő kerül az EKR-ben megjelenítésre mint ajánlatkérő, és az eljárást megindító felhívásban kell jelezni, hogy más ajánlatkérő nevében történik az eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] Érdemes kettéválasztani a kérdést. Amennyiben technikailag bonyolítja le más az eljárást, úgy a szerződő ajánlatkérő lesz, aki ajánlatkérőként megjelenik, mintha közbeszerzési szaktanácsadó folytatná le az eljárást. Tehát ettől még a meghatalmazó marad az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
Kapcsolódó címkék:      

A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdésének hatálya

Kérdés: A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdése a kivételi körbe tartozó egyes szerződésekre is kiterjed (például: in-house), nem csak a közbeszerzési szerződésekre?
Részlet a válaszából: […] A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelete az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelete új 5k. cikke (1) bekezdése az alábbiakra terjed ki:Tilos a közbeszerzési irányelvek, valamint a 2014/23/EU...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Referenciamegfelelőség megítélésének alapja

Kérdés: Ha a felhívás szerint az elmúlt három év szállításait kell referenciával igazolni, elegendő-e, ha csak az elmúlt egy év szállításairól állíttatjuk ki az igazolást, amennyiben a kért referenciamennyiséget az utóbbi egy évben teljesítettük?
Részlet a válaszából: […] Igen, mivel az alkalmassági követelménynek megfelel, így nincs indoka az ajánlatkérőnek hiánypótoltatnia, hiszen az igazolás tartalma alapján ítélhető meg a referencia megfelelősége. Az elmúlt három év keretidőszak, melyre nem feltétlenül kell vonatkoznia a referenciának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Kizárás GVH-döntés alapján

Kérdés: Amennyiben a GVH döntésében "csak" bírságot szab ki, de közvetlenül nem zárja ki a szervezetet a közbeszerzési eljárásokból, akkor az ajánlatkérőnek van-e jogosultsága a bírságra, illetve elmarasztaló határozatra hivatkozással kizárni az ajánlattevőt az eljárásból?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. vonatkozó kizáró oka önmagában a GVH döntésére vonatkozik.A 62. § (1) bekezdés n) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely (...) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Előzetes piaci konzultációs kötelezettség

Kérdés: A 63/2022. kormányrendelet alapján az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt kötelező az előzetes piaci konzultáció lefolytatása. Ez alapján jól értelmezem, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítását megelőzően nem szükséges előzetes piaci konzultációt lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] 2022. március 15-én lépett hatályba az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló a 63/2022. kormányrendelet, melynek értelmében csak a nyílt vagy meghívásos eljárásokat érinti az előzetes piaci konzultáció lefolytatásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] Jóllehet, a közbeszerzési törvény napjainkra már igen részletesen tartalmazza az összeszámítási kötelezettség körében érvényesülő elveket, továbbá a Közbeszerzési Hatóság állásfoglalásai is kellő eligazítást nyújtanak, a gyakorlatban mégis szinte beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
1
45
46
47
302