Superuser jogosítványai

Kérdés: Az EKR-ben a superuser a szervezet valamennyi eljárását láthatja, a személyes hozzáférésektől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] Nem, a superusernek van lehetősége saját magának jogot adni, de amennyiben nem maga jelzi érdeklődését, vagy hozza létre a közbeszerzési eljárást, úgy automatikusan nem fogja látni az adott eljárás dokumentumait. Ez nem azt jelenti, hogy csak a superuser foglalkozzon érdeklődés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Modellváltó egyetemek a Kbt. hatálya alatt

Kérdés: A modellváltó egyetemek a közbeszerzési törvény hatálya alá fognak tartozni? Amennyiben lehetőség van váltásra, milyen formában lehet leválni a közbeszerzésről eljárásszinten?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó szervezetek a továbbiakban nem költségvetési szervek lesznek, így azt kell vizsgálniuk, hogy finanszírozásuk milyen forrásból származik annak érdekében, hogy a Kbt. § (1) bekezdés e) pontja vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

"Nulla" ár kezelése az ajánlatban

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy van olyan EUB-döntés, mely szerint a nulla árat is el kell fogadni az ajánlatban. Ennek van-e bármilyen alapja?
Részlet a válaszából: […] A téma vélhetően a C-367/19. számú EUB-döntés kapcsán merülhetett fel, azonban az érintett ügy üzenete ennél bonyolultabb.A hivatkozott döntés szerint a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontját úgy kell értelmezni, hogy e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.
Kapcsolódó címke:

Biztosítékkal kapcsolatos nyilatkozattételi szabály változása 2021. február 1-jétől

Kérdés: A Kbt. 2021. február 1-jétől hatályos módosítását jól értem-e a 134. § (5) bekezdés vonatkozásában, miszerint egy eljárás esetén sem kérhető február 1-jétől nyilatkozat az ajánlatban, az eljárásban előírt biztosítékok (teljesítési biztosíték, jóteljesítési biztosíték) határidőre történő benyújtásával kapcsolatban az ajánlattevőktől? A nyilatkozatminta az EKR-es nyilatkozatminták között is szerepel a február 1-je utáni eljárás létrehozásánál is. Elég a szerződésben rögzíteni a nyilatkozatot a biztosítékokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 134. § (5) bekezdése helyébe 2021. február 1-jétől az alábbi szöveg lépett:A (4) bekezdés szerinti biztosíték határidőre történő nyújtására vonatkozóan igazolás vagy nyilatkozat a közbeszerzési eljárásban nem kérhető.A fenti rendelkezés a Kbt. 134. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Felhívás feladásának időpontja a referencia bemutatásának kontextusában

Kérdés: Ajánlattevőként a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti referencia elkészítésénél a felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben teljesített referenciát kell feltüntetni. Mi számít pontosan a felhívás feladásának?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elsősorban az alkalmassági követelmények igazolása során releváns, hiszen a hirdetmény feladásától visszafelé számított időszak alatt teljesített referenciát szükséges bemutatni az eljárás során az ajánlattevőnek.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Részekre bontás tilalma, egybeszámítás szolgáltatásmegrendelések esetén

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelések esetén fennáll-e a részekre bontás tilalma, ha egy telephely (kastély, szálloda) üzemeltetéséhez tanácsadói szolgáltatást venne igénybe az ajánlatkérő? Ha a tanácsadói szolgáltatás körei különbözőek (üzemeltetéssel, közbeszerzéssel és adótanácsadással kapcsolatosak), akkor ezen szolgáltatások becsült értékeit egybe kell számítani? (Funkcionálisan egy egységnek tekinthető a megvalósítási hely, azonban a szerződések nem azonos tartalmúak, külön álló egységet képezhetnek. A kérdés a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérő standard, állandó beszerzési igényéhez kötődik.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő amúgy is a közbeszerzés hatálya alá tartozik, feltételezzük, hogy klasszikus ajánlatkérőként éves közbeszerzési tervet készít. Ennek keretében egybe kell számítania más telephelyek tanácsadói szolgáltatásait is. Amennyiben csak és kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Nem lényeges szerződésmódosítás kezelése

Kérdés: Kell-e módosítanom a szerződést arra figyelemmel, hogy az ajánlattevő a továbbiakban elektronikusan küldi a számláját? (Eddig erről nem szólt a szerződés.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (6) bekezdése teszi lehetővé a nem lényeges módosítások beépítését a szerződésbe. Mivel a szerződések a számlázással kapcsolatban változatos információt tartalmaznak, így abban az esetben szükséges a módosítás, ha a jelenlegi tartalom szükségessé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] Az érintett 89/2021. számú döntőbizottsági határozatban a hivatalból történő kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő által feladott korrigendum nem állt összhangban a Kbt. 55. § (6) bekezdésével, mivel a végrehajtott változtatás, az előírt alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Eredményhirdetés elmaradásának indokolása értékhatár alatti beszerzéseknél

Kérdés: Három ajánlatot kaptam értékhatár alatt, de egyik sem elfogadható. Köteles vagyok-e megindokolni, miért nem szeretnék eredményt hirdetni?
Részlet a válaszából: […] A 459/2016. kormányrendelet a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról 2021. január 1-jén hatályát vesztette, így a továbbiakban erre nem vonatkozik szabályozás. Amennyiben az ajánlatkérő úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Rendelési kötelezettség és újraversenyeztetési lehetőség a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti "vegyes modell" esetén

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelni, ha az eljárási dokumentumokban eredetileg azt írta elő, hogy a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalap mellett, amennyiben bizonyos értéket nem ér el az eseti beszerzés értéke, rendelni fog, ha pedig eléri az értéket, akkor újraversenyeztet? Lehet-e olyan döntést hozni, hogy mégis szeretne újraversenyeztetni az ajánlatkérő alacsonyabb érték esetében is, mivel igen magasak lettek az árak a keretmegállapodásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 105. § (2) bekezdésének b) pontja az úgynevezett vegyes modellen alapul, azaz az ajánlatkérő döntése szerint rendelhet és versenyeztethet újra. Erendelkezés alapján, ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.
1
51
52
53
274