Kötelező eredménytelenségi ok

Kérdés: Ajánlatkérőként az ajánlati felhívásunkban előírtuk, hogy alkalmazni fogjuk a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot. A közbeszerzési eljárás nagyon elhúzódott, és szeretnénk az egyetlen ajánlatot érvényesnek nyilvánítani, és az eljárást eredményesen lezárni. Mivel a (2) bekezdésben a nem kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, kérdezzük, hogy megtehetjük-e ezt jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő szabad döntéshez való joga korlátozott lesz.A Kbt. 75. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő már a közbeszerzési dokumentumokban köteles megadni, hogy alkalmazza-e az adott eljárásban a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Számítási hiba javításának elmaradása

Kérdés: Az ajánlattal benyújtott tételes költségvetésben számítási hibát talált az ajánlatkérő. Az ajánlattevőt felhívta a számítási hiba javítására, mely felhívásban az ajánlatkérő kérte – a tételes költségvetést a számítási hibát kijavítva – ismételten benyújtani, valamint a helyes összesen ajánlati árat a felolvasólapon feltüntetni. Az ajánlattevő a számítási hiba javításának részben tett eleget, vagyis a tételes költségvetést megfelelően javította, azonban a felolvasólapon nem javította az árat. Mi a teendő ebben az esetben? Ha érvénytelen, akkor a 71. § (11) bekezdése vagy a 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint?
Részlet a válaszából: […] ...szerint szól:„73. § (1) e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Jogorvoslati határidő

Kérdés: Egy építésre irányuló közbeszerzési eljárásban ajánlatot tettünk, és a második helyen állunk. Véleményünk szerint az első helyezett ajánlati ára nagyon alacsony. Az ajánlatkérő nem kért árindokolást az első helyezettől, hanem bekérte tőle a referencialeveleket. Jogorvoslattal szeretnénk élni. Honnan számít a jogorvoslati határidő? Az igazolások bekérésétől?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 69. § (4) bekezdése kizárólag a kizáró okok fenn nem állását és az alkalmassági követelménynek való megfelelést igazoló dokumentumok benyújtására vonatkozik, de az ítélkezési gyakorlat azt követi, hogy az ajánlatkérő a bírálat során bármikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Előre nem láthatóság szerződésmódosítás esetén

Kérdés: Építési beruházás megvalósítása során, amely meglevő épület tetőszerkezetének szigetelésére irányult, közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó által elvégzett feltárást követően megállapításra került, hogy a tetőszerkezet egyes elemeinek gombás fertőzése miatt a szigetelésen túl a gombás tetőelemek cseréjét is el kell végezni. Erre ajánlatot kértünk a vállalkozótól, aki jelezte, hogy a munkát el tudná végezni, továbbá alvállalkozói ajánlatához képest összesen 125%-os értéken tett árajánlatot. A tetőszerkezet szigetelésére megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazhatjuk-e a 141. § (4) bekezdés c) pontját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az adott körülmény felmerülésére.A módosítás indoklásánál – akár a szerződésmódosítás preambulumába foglalva, akár külön dokumentumként a szerződéshez csatolva – javasolható, hogy a felek minden olyan lényeges körülményre térjenek ki, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Külföldi ajánlattevő adatbázisainak ellenőrzése

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben folytatott eljárásban egy belga székhelyű ajánlattevő is benyújtotta ajánlatát, aki egyben a legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősül. Az ajánlattevő ajánlatában benyújtotta nyilatkozatát, miszerint nem állnak fenn vele szemben az eljárásban előírt kizáró okok. A bírálat során a 114. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró okok hiányát és az alkalmassági követelmények teljesülését a 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok alapján. A belga székhelyű ajánlattevő a magyarországi alábbi, általunk ellenőrzött nyilvántartásokban nem szerepel. Az e-Certis rendszerben a vonatkozó belga nyilvántartások tekintetében nem találtunk releváns információkat, elérhetőségeket. Az ajánlatkérőnek milyen további konkrét ellenőrzési lépéseket kell tennie, és milyen nyilvántartásokban kell az ellenőrzéseket végeznie?
Részlet a válaszából: […] ...álló elektronikus adatbázisok mellett az ajánlattevő saját nyilatkozata kell, hogy elfogadásra kerüljön, azaz nem szükséges kérni egyéb dokumentumot, melyet hatóság bocsátott ki.Fentiek vonatkozásában a 321/2015. Korm. rendelet 10. §-a tartalmaz követelményeket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Ellenőrző szerv összeférhetetlensége

Kérdés: Költségvetési szervként működő ajánlatkérőként, a saját hatáskörben megvalósítandó közbeszerzési eljárások megkezdését megelőzően, a kijelölt középirányító és/vagy irányító szerv jóváhagyását szükséges kérnünk. A jóváhagyási folyamat során a kijelölt szerv rálát a közbeszerzési eljárás dokumentumaira, azokat véleményezi, és módosítási javaslatokat tehet. A jóváhagyási folyamat során akár a műszaki leírásra vonatkozóan is tehet módosítási javaslatot, amely így kihatással lehet a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőkre. A Kbt. 25. §-ában szabályozott összeférhetetlenségi előírások szerint szükséges lenne-e összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére felhívni a középirányító/irányító szerv eljáró ügyintézőit is?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet eljárásrendje számára meghatároz.Értelmezésünk szerint az a személy/szervezet, akinek jóváhagyási jogköre van egy eljárás dokumentumai tekintetében,– egyrészt nem azonos azzal, akit az ajánlatkérő az eljárásba bevon,– másrészt valójában nem is az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Kapacitást biztosító szervezet cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlás keretében, az ajánlatkérő az új gazdasági szereplőre vonatkozó hiánypótlást korlátozhatja csak a közbeszerzési dokumentumokban, hogy mely esetben nem – vagy csak az általa meghatározott korlátozással – rendel el újabb hiánypótlást az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Hiánypótlási felhívás tartalma

Kérdés: Egy árubeszerzésre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárásban veszünk részt, ahol az ajánlatkérő hiánypótlást küldött ki az egyik ártáblázattal kapcsolatban. A hiánypótlási felszólításban olyan követelményeket ír elő, amiről eddig nem volt tudomásunk. Mit tudunk tenni ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplők a részvételi jelentkezésüket, illetve az ajánlatukat a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kötelesek elkészíteni [Kbt. 66. § (1) bekezdés]. A bírálat során az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Ajánlat elbírálása

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban benyújtott közbeszerzési ajánlatok bírálata során milyen egyéb dokumentumok vehetők figyelembe az ajánlat érvényességének a megállapításához? Alapítható-e olyan dokumentumra egy ajánlat 73. § (1) bekezdés e) pont szerinti érvénytelensége, amelyet nem az ajánlattevő nyújtott be, hanem amelyre az ajánlatkérő internetes „keresőtevékenysége” eredményeként talált rá?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában általános elveket tudunk megadni.A Kbt. 66. § (1) bekezdése szerint közbeszerzési eljárásban az ajánlatot a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani. Ehhez kapcsolódik a Kbt. 58...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Szakember cseréje

Kérdés: Közbeszerzési eljárást nyertünk karbantartási szolgáltatás végzésére. Az ajánlatban megjelölt szakemberünk – akinek többlettapasztalata értékelésre is került az eljárásban – azonban felmondott, így más szakembert vontunk be a szerződés teljesítésébe. A szakember cseréjéről a szerződés megkötésekor tájékoztattuk a megrendelőt, aki a szóbeli tájékoztatást tudomásul vette. Most új szerződési kapcsolattartót neveztek ki az ajánlatkérőnél, aki írásban jelezte felénk, hogy igazoljuk a teljesítésbe bevont szakemberünk alkalmasságát. Nem értjük a felvetést, hiszen megkötött szerződésről van szó. Önök szerint jogszerű a kérés?
Részlet a válaszából: […] ...akkor jogszerű, ha azt a kérelmezett írásban, az új szakember alkalmassági követelményeknek való megfelelőségét alátámasztó dokumentumok csatolásával – egyébként a szakember szerződés teljesítésébe történő bevonását megelőzően – jelzi az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.
1
4
5
6
103