1103 talált cikk a dokumentum kifejezésre

Kérdés: Alvállalkozó kezdeményezhet-e jogorvoslati eljárást?

Kérdés: Hogyan oldhatom meg az elektronikus rendszerben azt, hogy több részre jelentkezem ugyan, de csak egy részre tölteném fel mind a 20 nyilatkozatot? Ezek némelyike bizonyos részek tekintetében felesleges, de kéri az ajánlatkérő. Ezt a dokumentummennyiséget kell egyenként feltöltenem az összes részhez? Megoldás lehet-e, ha csak egyhez töltöm fel, és a többinél arra hivatkozom, vagy ha "összecsomagolom", és mindegyikhez feltöltöm, még ha nem is releváns valamennyi rész esetében?

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)

Kérdés: Mennyi idő szükséges az EKR használatához, tehát ahhoz, hogy megfelelően tehessen ajánlatot az ajánlattevő?

Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?

Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?

Kérdés: Hogyan kell benyújtani a külföldi honlap fordítását?