Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...1-et vagy akár 0-t, nem tisztázza, hogy mi a pontkiosztás elve olyankor, ha az ajánlattevő az elvárásnak nem vagy csak részben felel meg.A döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (1), (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 76. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat módosíthatósága

Kérdés: Árindokolás esetében módosulhat-e az ajánlat? Vagy ez csak lehetőség, nem szükségszerű? (A kérdés egy OMSZ-eljárás döntéséhez kötődik, de nem csak az adott esetre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...hozni az ajánlati ár megalapozottságáról, a teljesíthetőségről, gazdasági észszerűséggel történő összeegyeztethetőségéről. A döntőbizottság egyetértett az ajánlatkérővel abban, hogy a nyertes ajánlattevő árindokolása megfelelt a jogszabályoknak, emiatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:    

Konzorciumi név használata a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ügyvéd azt javasolja, hogy ne konzorciumi névvel induljunk, hanem minden egyes ajánlattevő neve szerepeljen, így elég hosszadalmas hivatkozni ránk mint közös ajánlattevőre. Mi az álláspontjuk, van-e ennek relevanciája, egyáltalán értelme, hogy ezen vitatkozunk ajánlattétel helyett?
Részlet a válaszából: […] ...esetlegesen jogorvoslati kérelmet előterjeszteni. Mivel a konzorciumi szerződések nem mindegyike tér ki a témára, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság közleménye kifejezetten utal erre az esetre, és azt javasolja, hogy már maga a konzorcium elnevezés se legyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Nyertes ajánlattevő szerződéskötés engedélyezésére irányuló kérelme

Kérdés: Előterjeszthet-e szerződéskötés engedélyezésére vonatkozó kérelmet a nyertes ajánlattevő? Mivel nyertesnek tekinthető, esetenként jobban felkészült, mint az ajánlatkérő, színvonalasabban képes alátámasztani véleményét, milyen akadálya van ennek?
Részlet a válaszából: […] ...korábbi jogviták eredményeként a Közbeszerzési Döntőbizottság 2/2017. (VI. 26.) számú összkollégiumi állásfoglalásában kifejezetten a szerződéskötés engedélyezésének egyes kérdéseiről szól. Ebben egyértelművé teszi, hogy a szerződéskötés engedélyezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Jogorvoslati eljárás tárgyalás tartása nélkül

Kérdés: Hogyan zajlik a jogorvoslati eljárás, ha nem tart tárgyalást a DB?
Részlet a válaszából: […] ...a főszabály a Kbt. 161. §-a értelmében, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság csak a legszükségesebb esetekben tart tárgyalást, sőt van olyan eset, ahol tárgyalás tartására egyáltalán nem biztosít lehetőséget a jogszabály.A Kbt. utalt, 161. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:      

Független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó eljárása a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt

Kérdés: A független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadónak ügyvédnek is kell lennie ahhoz, hogy eljárhasson a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt?
Részlet a válaszából: […] ...nem szükséges, hogy a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó ügyvéd is legyen.A rendelkezés szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói, jogtanácsosi vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:      

Jogorvoslati jogosultság gyakorlásának határideje

Kérdés: Miért indíthat az ÁSZ egy 2013-as ügyben még most is jogorvoslati eljárást? Nem késői ez most már? (Közbeszerzés mellőzése történt.)
Részlet a válaszából: […] ...meg az ÁSZ számára jogorvoslati eljárás indítására:A régi Kbt. 140. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:    

Kapacitást nyújtó szervezet megjelölése alvállalkozóként

Kérdés: A Döntőbizottság friss határozata szerint (D.169/2017.) – mely a 2017-es módosított Kbt.-re hivatkozik – kapacitást nyújtó szervezetet nem kötelező alvállalkozóként megjelölni a szakmai tapasztalatot igazoló referenciák vonatkozásában. Valóban így kell-e eljárni a jövőben, elégséges-e beírni a kapacitást nyújtó szervezetet, megnevezni azt, és a rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot becsatolni? Mondhatja-e az ajánlattevő, hogy a kapacitást nyújtó szervezet tanácsot ad időnként, a szolgáltatását nem pénzszolgáltatás ellenében végzi, számla kibocsátására nem kerül sor, emiatt nem minősül alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] Az érintett DB-határozat az alábbiak szerint fogalmaz a kapacitást nyújtó szervezet alvállalkozói státuszának automatikus megállapítása vonatkozásában:"... a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint az előírt alkalmassági követelményeknek való megfeleléshez igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása hivatalból

Kérdés: Ha bizonyos kérelmi elemekre megállapítja a KDB, hogy megkésett, jogsértő, nem kötelező-e saját hatáskörben eljárnia, felhívni a Közbeszerzési Hatóság elnökének a figyelmét a jogsértő eljárásra?
Részlet a válaszából: […] ...során jusson tudomására az eljárás alapjául szolgáló információ.A Kbt. 152. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
Kapcsolódó címkék:  

Eltérő döntés lehetősége a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok esetén

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja esetén hogyan biztosítható a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett adatbázisban lévő adatok vizsgálatával az, hogy egyes ajánlatkérők ne döntsenek eltérő módon adott ajánlattevő kizáró ok alá tartozásáról? A hatóság ugyanis az ajánlatkérőre bízza annak eldöntését, hogy a szerződésszegés súlyosnak minősül-e. Amennyiben az ajánlattevő már fent van ebben az adatbázisban, miért nem mondható ki egyértelműen a súlyos szerződésszegés ténye?
Részlet a válaszából: […] ...feladatát teljesítve naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi a jogsértés súlyosságának mérlegelése nélkül minden olyan döntőbizottsági, vagy annak felülvizsgálata esetén jogerős bírósági határozat számát és a határozathozatal napját,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
23
24
25
…
58