Eljárásrendek a közbeszerzési törvényben

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerinti kitételben a VII. fejezet szerintiek kivételt jelentenek-e? Ha nem, hol van ez szabályozva?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az V. fejezet szerintieljárásokban a VII. fejezet szabályait nem kell (és nem is lehet) alkalmazni.Ez vonatkozik a kivételi lehetőségekre is, azaz a VII. fejezet szerintikivételeket az V. fejezetben nem lehet alkalmazni, míg az V. fejezet szerintikivételek a VII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás rendeletmódosítás után

Kérdés: A Magyar Közlöny idei 7. számában jelent meg a Kormány 10/2005. (I. 19.) Korm. rendelete a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerzőszervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosításáról. A módosítás 4. §-a kiegészíti az eredeti rendelet 7. §-át azzal, hogy "Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet a kiemelt termékek közbeszerzését a Kbt. szabályaival összhangban saját hatáskörben is megvalósíthatja, ha..." "d) a keretszerződésben meghatározott és az egyéb (például azonos szolgáltatási) feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tud beszerezni". Mivel a rendelet I. számú mellékletében, az országosan kiemelt termékek jegyzékében szereplő termékek közül helyben több termékre – például irodai papíráruk stb. – kaptunk pályázat meghirdetése nélkül jelentősen olcsóbb ajánlatot, felmerült ezen cikkekre vonatkozóan a módosított rendelet 7. §-ának d) pontja szerint helyi pályáztatás lebonyolítása. Kérem ezért állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a hivatkozott kormányrendelet szellemében milyen feltételek fennállása esetén valósítható meg az országosan kiemelt termékekre vonatkozó helyi beszerzés?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – benne foglaltatik aválasz is, azaz ha a keretszerződés szerinti árnál jelentősen olcsóbb ajánlatotkaptak ugyanarra a termékre, akkor eleget tettek az idézett jogszabályifeltételnek, azaz saját hatáskörben lefolytathatják a közbeszerzési eljárást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Együttes adóigazolás

Kérdés: Hallottuk, hogy közbeszerzési eljárásban lehetőség van együttes igazolás benyújtására. Mit jelent ez, és kedvezőbb-e, ha ezt igényeljük?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza az állami adóhatóságnál és avámhatóságnál nyilvántartott köztartozását, illetőleg azok hiányát. Aközbeszerzésekről szóló törvény szerinti adó- és vámtartozást érintő adatokbeszerzése érdekében az állami adóhatóság keresi meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
Kapcsolódó címke:

Kifogásolás joga kirívóan alacsony ár elfogadásánál

Kérdés: Joga van-e az ajánlattevőnek az eredmény kihirdetésénél a másik alacsony árát kifogásolni?
Részlet a válaszából: […] ...megítélése szerint -kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Ilyenkor az ajánlatkérő azáltala lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamintindokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Határozatlan időtartamra kötött megállapodás a közbeszerzésben

Kérdés: Megfelel-e a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek az a kiírás, amely szerint a teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama határozatlan?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény a szerződésekre vonatkozó előírásaiközött nem rendelkezik konkrétan a kérdésben felvetett problémáról, a választ aKözbeszerzési Levelekben már több alkalommal taglalt egybeszámításiszabályokból kaphatjuk meg.A Kbt. 36. §-ának a) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Ajánlati biztosíték teljesítésének formája

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlati biztosítékot kizárólag bankgaranciával lehet teljesíteni az adott eljárásban. Jogszerű-e a feltétel tekintettel arra, hogy kisebb vállalkozások esetén a bankgarancia beszerzése meglehetősen nagy terhet jelent?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati biztosítékra vonatkozó előírásokat aközbeszerzési törvény 59. §-a tartalmazza, amelynek értelmében az ajánlatkérőaz eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (biztosíték) adásáhozkötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás közjogi szervezet vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó beszerzései esetén

Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet vállalkozik is. A vállalkozási tevékenységéhez szükséges árubeszerzés, szolgáltatás igénybevételéhez kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia akkor, ha azok elérik a közbeszerzés értékhatárát?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásrendet az határozza meg (közösségi, nemzetivagy egyszerű), hogy mennyi a beszerzés becsült értéke. Az említettszervezetekre vonatkozó legalacsonyabb értékhatár az egyszerű eljárás 2 millióforintos (árubeszerzési, szolgáltatásmegrendelési)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Különös közbeszerzési szabályok alkalmazhatósága vegyes tevékenység folytatása esetén

Kérdés: Ha a közszolgáltató többféle (vegyes) tevékenységet is végez, a különös közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket csak a közszolgáltatással kapcsolatos beszerzéseinél alkalmazhatja-e, vagy valamennyi, általa végzett tevékenységre?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt használja,és az természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nemhasználható megfelelően, az V. fejezet szerinti eljárást kell alkalmaznia,feltéve hogy nem minősül egyben a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Eljárás megfelelősége részpályázati lehetőség biztosítása esetén

Kérdés: Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi – harmadik, negyedik, ötödik és hatodik – részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük – a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?
Részlet a válaszából: […] ...a 3-6. részek tekintetében ajánlatok hiánya miatt eredménytelennek kellhirdetni a közbeszerzési eljárást. A beszerzési értékre tekintettel elegendőhárom ajánlattevőnek közvetlenül ajánlattételi felhívást küldeni a Kbt. 299. §(1) bekezdés b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:  

Közszolgáltatók egyszerű eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. VII. fejezete szerinti különös közbeszerzési eljárást köteles alkalmazni építési beruházása kapcsán. Építési beruházásának becsült értéke nettó 49 millió forint. Mivel a Kbt. VII. fejezetére vonatkozó nemzeti értékhatár építési beruházás esetén 100 millió forint, így ezt a szóban forgó beruházás nem éri el. Kérdésem az, hogy ennek alapján ajánlatkérő köteles-e a Kbt. Negyedik rész alkalmazásával egyszerű közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy pedig egyáltalán nem köteles közbeszerzési eljárást alkalmazni? Magyarán: az egyszerű eljárásra vonatkozó értékhatárok ebben az esetben is irányadók-e?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt használja,és az természetben nem osztható meg, illetőleg részekre bontása esetén nemhasználható megfelelően, e rész szerinti, azaz az egyszerű eljárás szabályaiszerinti eljárást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:  
1
163
164
165
181