Előzetes piaci konzultáció megtartásának módja

Kérdés: Az előzetes piaci konzultációt megtarthatjuk-e úgy, hogy meghirdetjük a honlapunkon a tájékoztatót, meghívjuk azokat, akik általában jelentkezni szoktak az eljárásainkra, és válaszolunk a kérdéseikre? (Úgy látjuk, ez is sokat segíthet az eljárás előkészítésében.)
Részlet a válaszából: […] ...az előkészítésbe. A törvény 28. § (4) bekezdésének első mondatát tehát együttesen kell értelmezni a második mondat alapelvekre vonatkozó előírásával, és nem nyilvánosan meghirdetett tájékoztató megtartásával azonosítani azt.Fentieket erősíti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.
Kapcsolódó címkék:      

Felmondás, elállás a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés b) pontjában foglalt körülmények az ajánlattevőként szerződő fél oldalán, illetve érdekkörében felmerülő olyan körülményekre utalnak, amelyek miatt a szerződés nem lesz fenntartható. Ezek rendkívüli felmondási okként meghatározhatók a szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.
Kapcsolódó címkék:        

Becsült érték meghatározása folyamatosan teljesített szolgáltatásra kötött szerződés esetén

Kérdés: Az évente kötött olyan szerződés esetében, amely ugyanarra a folyamatosan teljesített szolgáltatásra vonatkozik (január 1-jétől december 31-éig, majd újra január 1-jétől december 31-éig), a becsült értéket össze kell-e vonni az előző évivel? Ha nem, akkor részekre bontás lehet?
Részlet a válaszából: […] ...díjak összegét.Ez a módszer azonban csak akkor alkalmazható, ha a szerződéses jellemzők alapján nem egy több évre szóló szerződés évekre/indokolatlan részekre bontásáról van szó.Ha ugyanis például egy 3 évre szóló karbantartási szerződés szerepel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.
Kapcsolódó címkék:      

Építési beruházás becsült értéke az új Kbt. szerint

Kérdés: Mit tekintünk építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás becsült értékének az új Kbt. szerint? (A korábbi, 306/2011. kormányrendelet alapján a bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén is a költségvetést határozta meg becsült értékként, azonban az új, 322/2015. kormányrendelet már csak az engedélyhez kötött építési tevékenységet említi.)
Részlet a válaszából: […] ...cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.
Kapcsolódó címkék:    

Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] ...cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának rendje

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése – a jogszabály szövege – nem tartalmazza a ciklikusságot, azonban a jogszabály szellemével és az általános bírálati kötelezettséggel ellentétes, hogy két eredménytelen igazolási kísérlet után befejezzem az eljárást. Ebben az esetben a két rendelkezést szó szerint kell alkalmazni, vagy az általános elvekre hivatkozással a második eredménytelen próbálkozás után – újraértékelést követően – harmadszor is van lehetőség igazolásbekérésre úgy is, hogy ez nem szerepel a jogszabály szövegében?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtsa be 5 munkanapos határidő alatt. Ugyanez vonatkozik az érintett ajánlattevő által igénybe vett kapacitást biztosító szervezetekre is. Amennyiben az ajánlattevő által benyújtott igazolások hiányosak vagy nem megfelelőek, akkor az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

Második legkedvezőbb ajánlat megnevezésének feltétele

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolás esetén lemond az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlat kihirdetésének lehetőségéről? Ezt a lehetőséget a 69. § (6) bekezdése tartalmazza, és a (4) és (5) bekezdésekben nincs szó második legkedvezőbb ajánlatról.
Részlet a válaszából: […] ...69. §-ának (4) bekezdése esetében, mikor az ajánlatkérő az első ajánlattevőt kéri fel kizáró okokra, alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolásai benyújtására, valóban ki van zárva a második legjobb ajánlattevő kihirdetésének lehetősége, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:        

Alvállalkozói kifizetések szabályozása

Kérdés: Melyik európai szabály írja elő a kötelező közvetlen alvállalkozói kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...célszerűségét, az ajánlatkérő szerveket kötelezik arra, hogy indokolják a döntésüket, ha nem tagolják a közbeszerzéseket részekre, vagy bizonyos feltételek esetén kötelezővé teszik a részekre bontást. Ugyanebből a célból azt is engedélyezni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati kötöttség speciális közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A 188/2015. kormányrendelet szerinti közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőnek a "végleges ajánlat" benyújtását követően is van lehetősége újabb tárgyalás lefolytatására?
Részlet a válaszából: […] ...hírszerző és elhárítási tevékenységhez kapcsolódó beszerzésekről szóló 188/2015. kormányrendelet 11. §-a utal a tárgyalásos eljárás során irányadó szabályokra az ajánlatok benyújtását követően. Ténykérdés, hogy a kormányrendelet az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Becsült érték megállapítása építési engedélyhez nem kötött fejlesztések esetén

Kérdés: Egy támogatott szervezet építési beruházást kíván megvalósítani. A beruházás keretében energiahatékonysági fejlesztést (nyílászárócsere, szigetelés stb.), valamint megújuló energiát hasznosító műszaki berendezés (például napelem vagy napkollektor) telepítését tervezi. A fejlesztések nem építési engedélyhez kötött tevékenységek. A Kbt. alapján a becsült értékbe számítandók-e ezek a fejlesztések?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni;– ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, a közbeszerzés becsült értékébe minden rész értékét be kell számítani;– az építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
Kapcsolódó címkék:        
1
…
78
79
80
…
180