Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Eldőlt már, hogy mikortól lesz kötelező az elektronikus közbeszerzés? Még nem láttuk a módosítás megjelenését.
Részlet a válaszából: […] A módosítás az alábbi tartalommal jelent meg a Magyar Közlönyben, mely a kötelező elektronikus közbeszerzés bevezetésének elhalasztásáról szól.A hatályba léptetés időpontja a módosításra vonatkozik, mely 2018. január 1-je. Módosul továbbá a kötelező elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Dokumentum szerkezetének megváltoztathatósága keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő katalógust kért be, de a katalógus felépítése változik, és keretmegállapodásos eljárásban vagyunk, akkor van-e lehetőség a katalógus felépítésén változtatni az esetben, amikor az ajánlatkérő újraversenyeztet?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus katalógusokra vonatkozó alábbi szabályok egyrészt utalnak arra, hogy az elektronikus katalógusban történő benyújtás tényét az eljárást megindító felhívásban kell közölnie az ajánlatkérőnek – Kbt. 109. §-ának (1) bekezdése. A katalógus formátumával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a Kbt. 41. §-ának (3) bekezdése szerint az elektronikus kommunikációt, akkor ezt valóban a Kbt. 41. § (2) bekezdésének c) pontja szerint is meg lehet tenni. Az elektronikus úton történő kommunikáció feltétele, hogy az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Elektronikus út kötelezővé tétele valamennyi közbeszerzési eljárásban

Kérdés: 2016. november 1-jén a Kbt. 196. §-ának (2) bekezdése alapján hatályba lépett a Kbt. 31. §-ának (5) és 32. §-ának (3) bekezdése, amelyek a központosított közbeszerzések elektronikus úton történő megvalósítását írják elő. Várható-e a központosított közbeszerzéseken kívül minden közbeszerzési eljárás elektronikus úton történő lebonyolításának kötelezővé tétele?
Részlet a válaszából: […] A 2016 decemberében elfogadott törvénymódosítás értelmében 2017. február 1-jétől a központosított közbeszerzésben az ajánlatkérő és gazdasági szereplők közötti minden írásbeli kommunikáció elektronikus úton fog zajlani.A kérdésben jelzett, a Kbt. 31. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlat fenntartásának lehetősége Dinamikus Beszerzési Rendszerben

Kérdés: Dinamikus Beszerzési Rendszerben az egyes jelentkezők, miután bekerültek a DBR-be, és az első ajánlatukat megtették, van-e lehetőség arra, hogy fenntartsák ajánlatukat, és az ezt követő ajánlatkérésekre ne válaszoljanak? Így az ajánlatkérő figyelembe tudná venni ajánlatukat a későbbiekben is anélkül, hogy erőfeszítést kellene kifejteniük az ajánlattevőknek, míg az ajánlatkérő részéről kevesebb adminisztrációval járna az ajánlatkérés, értékelés folyamata.
Részlet a válaszából: […] Minden egyes ajánlattétel során aktívan kell az ajánlattevőknek ajánlatukat megtenniük. Amennyiben az előző ajánlattétel mértékével azonos a következő ajánlati felhívásra tett ajánlat is, lehetőség van visszahivatkozni az elektronikus katalógusra, vagy adott ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Saját közbeszerzési tanácsadó igénybevétele központosított közbeszerzésben

Kérdés: Tájékoztatott az ajánlatkérő, hogy a 168/2004. számú kormányrendelet 2008. január 1-je óta tartalmazza az elektronikus árlejtés szolgáltatást mint kiemelt terméket. A KSzF erre tekintettel folytatott le már másodízben központosított közbeszerzési eljárást e szolgáltatások beszerzésére. Tájékoztat továbbá, hogy a központosított közbeszerzésre kötelezett intézmények kötelesek a KSzF által kötött keretmegállapodások/keretszerződések alapján beszerezni a kiemelt termékeket. Saját hatáskörű beszerzés a hivatkozott kormányrendelet 7. § paragrafusában foglalt esetekben lehetséges. Akkor, ha van hivatalos közbeszerzési tanácsadóm, és a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozom, nem vehetem igénybe a tanács­adóm elektronikus közbeszerzési szolgáltatását?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint aközponti beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004.kormányrendeletben szabályozott ún. kiemelt termékkör része az "elektronikusközbeszerzési szolgáltatások – elektronikus árlejtés szolgáltatás"....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Elektronikus aukció

Kérdés: Kötelező-e az elektronikus aukció?
Részlet a válaszából: […] Gyakori félreértés, hogy az elektronikus aukció is kötelezőeleme az elektronikus közbeszerzési eljárásoknak. A szabályozás alapjánegyértelmű, hogy nem szükséges elektronikus aukció (a közbeszerzésbenelektronikus árlejtés) lebonyolítása, ez továbbra is opcionális marad a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Új CPV

Kérdés: Mi a lényege az új CPV-nek?
Részlet a válaszából: […] Az új, 2008-as Közös Közbeszerzési Szójegyzék logikája más,mint a 2003-as jegyzéké volt, azaz sokkal inkább termékorientált, mintanyagorientált. Ennek ellenére továbbra sem alkalmas elektronikus katalógusoképítésére, azaz továbbra sem alkalmazható világviszonylatban, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Helyben központosított közbeszerzés kiépítése

Kérdés: A megyei önkormányzat az általa irányított intézményeire kiterjedően – az előzetes felméréseket követően – ki szeretné alakítani a helyben központosított közbeszerzés intézményét. A fenti jogszabály-módosítást kezdeményező törvényjavaslat és a parlament által elfogadott törvény több ponton eltér egymástól. A törvényjavaslat tartalmazta azt, hogy a rendelet megalkotásánál a Kbt. és a 168/2004. Korm. rendelet szabályait is alkalmazni kell. Az elfogadott törvényben már csak annyi van, hogy a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Jól értelmezem-e, hogy a helyben központosított közbeszerzés a már létező és működő központosított közbeszerzés szabályait figyelembe véve építhető ki, de attól, amennyiben a Kbt. ezt nem tiltja, el is lehet térni a rendelet megalkotásánál? Maga a módosító – 2006. évi CXXXV. – törvény csak a leglényegesebb és a megalkotandó rendelet kötelező tartalmi elemeit nevezi meg, és a rendeletben ezek köré építkezve kell a rendszer kiépítéséről és működtetéséről rendelkezni. A törvényjavaslat tartalmazott egy olyan feltételt is, hogy az önkormányzat a rendeletében kijelöli a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított és kizárólagos tulajdonában álló szervezetet, az elfogadott törvényből ugyanakkor kimaradt a kizárólagos tulajdonában mondatrész. A fentiekkel kapcsolatban felmerült annak a kérdése, hogy elméletben nem ütközik-e a Kbt.-be egy olyan megoldás, hogy a helyben központosított rendszer működtetését egy, az önkormányzattól teljesen független, közbeszerzési eljárással kiválasztott szervezetre bízzuk. (Én azt gondolom, hogy ez több szempontból nem szerencsés megoldás, de az elvi lehetősége nem kizárt.)
Részlet a válaszából: […] Az előző kérdésben leírtakat kiegészítve, valóban eredetilega 168/2004. kormányrendeletet is megjelölte a jogalkotó. A kialakítás soránerre feltétlenül érdemes figyelemmel lenni, de a vonatkozó kormányrendeletalkalmazása ebben az esetben nem kötelező. A kizárólagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
1
2
3