Tárgyalás tartása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mikor szükséges tárgyalást tartani a jogorvoslat során, és lehet-e kérni, hogy tartson tárgyalást a jogorvoslati fórum (DB)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési jogorvoslati fórum a Kbt. 161. §-ának (1) bekezdése értelmében főszabályként kifejezetten tárgyalás nélküli bírálatot említ, és kivételes esetben teszi szükségessé a joggyakorláshoz, tényállás tisztázásához, döntés meghozatalához tárgyalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárásindítás kötelezettsége DKÜ-be beküldött, engedélyezett igény esetén

Kérdés: El kell-e indítanom az eljárást, ha a DKÜ-be beküldött igényt már engedélyezte a DKÜ és a miniszter is? Ha a hirdetményt előkészítem, az már elindításnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus licit szabályozása során a jogalkotó abból indult ki, hogy mint eljárástípust a Kbt.-ben rögzíti a nemzeti rezsim szabályai között, de a további szabályok alkalmazása során külön utal a vonatkozó kormányrendeletre – 424/2017. kormányrendelet. Erre vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:  

Árlejtés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban – a becsült érték 2,3 Mrd forint – az ajánlatkérő építési beruházás keretében licitet folytat le minden egyes újraversenyeztetés kapcsán. Jogszerű-e az eljárása, megteheti-e ezt? Az eljárás lehet 2017-es, 2018-as és 2019-es is, illetve vonatkozhat 2020-ra. Változtat-e mindez a kérdés jogi megítélésén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett licit vélhetően elektronikus árlejtés, melyet a keretmegállapodásos eljárás második részében bonyolít le az ajánlatkérő. A keretmegállapodásos eljárás esetében az árlejtés alkalmazása a Kbt. 108. § (2) bekezdésének b) pontja alapján lehetséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:      

Bírálat rendje nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 114/A. §-a esetében kell-e köztes bírálóbizottsági ülést tartani és köztes döntést hozni a bírálat során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 114/A. §-a a nemzeti rezsim esetében teszi lehetővé, hogy az ajánlatkérő ne a 69. § szerinti bírálati logikát kövesse, hanem egységesen kérhessen minden igazoló dokumentumot már a részvételi/ajánlattételi szakaszban. Nem szükséges ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárás során

Kérdés: Jól tudjuk/értelmezzük, hogy a tárgyalási szakaszban változtathatunk az ajánlati szakaszban megadott pontokon, mint az ár, szállítási határidő, garancia stb., és akár a műszaki megoldáson is? Ha igen, akkor ezt a tárgyalás előtt is megtehetjük, vagy csak a tárgyalás után?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlaton akkor lehet a tárgyalásos eljárás során módosítani, amikor arra az ajánlatkérő lehetőséget biztosít. Mivel új ajánlat megtételére csak az EKR-ben van lehetőség, így a tárgyalást követően nyílik informatikailag is lehetőség új ajánlat megtételére, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:    

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] A fedezettel kapcsolatban a Kbt. a fedezet miatt történő eredménytelenségről szóló döntés vonatkozásában szigorította és részletezte a szabályokat. Ennek keretében a döntés nem születhet meg fedezethiány miatt, csak abban az esetben, ha a fedezetről az ajánlattevők korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

A Kbt. 104. §-ának kötelező alkalmazása annak előírása esetén

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni a Kbt. 104. §-ának (7) bekezdését, amennyiben az eljárást megindító felhívásban előírtam azt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 104. §-ának (7) bekezdésében írt rendelkezés egy lehetőséget jelent, mely a keretmegállapodás jellegzetessége, hiszen a keretmegállapodás első részében az ajánlatkérő a keretmegállapodás aláírásával nem vállal kötelezettséget a keret elköltésére, kivéve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.
Kapcsolódó címkék:    

Kapacitást biztosító által bevont szakemberek mint alvállalkozók

Kérdés: Az ajánlatkérő azt kéri tőlünk, hogy alvállalkozóként vonjuk be azokat a szakembereket, akik a kapacitást biztosító által kerülnek bevonásra. A szakemberek a kapacitást biztosító szervezet munkatársai. Meg kell ezt tennünk?
Részlet a válaszából: […] Érdekes felvetés, melynek a jogszabályi alapjait az alvállalkozó definíciójából kiindulva érdemes vizsgálni. Az alvállalkozónak az ajánlattevő által közvetlenül bevontan kell részt vennie a teljesítésben az alábbiak szerint:A Kbt. 3. §-ának 2. pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.
Kapcsolódó címkék:      

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 70. §-ának (1) bekezdésre részletezi azt az esetkört, amikor nem köteles az ajánlatkérő bírálni, hanem meghozhatja az eredménytelenségről szóló döntést. Ezt két esetben engedi az alábbi előírás, egyrészt amennyiben a végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
15
16
17
…
51