Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének terjedelme

Kérdés: Cégünknek egyes eljárásoknál kapacitást nyújtó szervezetet kell igénybe vennie referencia igazolására. Nyertes ajánlattétel esetén szükséges-e a kapacitást nyújtó szervezettől beszerezni az általunk megajánlott terméket (amire nekünk referenciát igazoltak), vagy a teljesítésbe való bevonásként elegendő mértékűnek számít, ha a kapacitást nyújtó szervezet szakmai tanácsot ad, üzembe helyez, szervizszolgáltatást nyújt, applikációs feladatokat ellát stb. bizonyos értékben?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem szükséges a kapacitást biztosító szervezettől beszerezni az érintett terméket. Válaszunkban a kapacitást biztosító szervezet definíciójából indulunk ki.A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés teljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.
Kapcsolódó címkék:      

Jótállás kezelése a minőségi szempontok körében

Kérdés: A jótállás miért nem minőségi szempont? Miért nem alkalmazható értékelési szempontként?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a minőségi szempontokat definiálja a 76. §-ában, ahol a legjobb ár-érték arány típusba sorolja a (2) és (3) bekezdésben. Mivel a törvény 76. §-ának (3) bekezdéséből a jótállás valóban legfeljebb a minőséghez lehetne köthető, így ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.
Kapcsolódó címkék:      

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] Gyakori a félreértés abban a tekintetben, hogy amennyiben a kapacitást biztosító szervezet magánszemély, úgy másként kell kezelni, mint a jogi személyt, hiszen magánszemély nem érthető a szervezet fogalma alatt.Mivel a kapacitást biztosító szervezet a teljesítésbe kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:          

Szakemberek közötti átfedés kizárása

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatást kértünk. Az ajánlatkérő válasza szerint nem lehetséges, hogy átfedés legyen a szakemberek között. Ez jogszerű? Mi a véleményük, mit tehet ebben az esetben az a gazdasági szereplő, aki nem az azonnali jogorvoslatot kívánja választani? Mivel érvelhet? (Több jogeset is ismert e témakörben.)
Részlet a válaszából: […] A szakemberek közötti átfedés az eljárás szakaszában véleményünk szerint versenykorlátozó, amennyiben megjelenik mint korlátozó feltétel az eljárást megindító felhívásban. Valóban több esetben is foglalkozott a kérdéssel a jogorvoslati fórum. Ennek azonban az volt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:      

Eredménytelen eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján

Kérdés: Mi a feltétele a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett eredménytelenségi ok feltételezi, hogy legalább két (nem feltétlenül érvényes) ajánlat határidőben érkezzen be az eljárás során, melynek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánítható. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő nem köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:          

Felhívás részekre bontása verseny újraindítása esetén

Kérdés: Keretmegállapodás esetében, amennyiben versenyt újraindítok, van-e lehetőség a felhívás részekre bontására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem ebből a célból ugyan, de a 104. §-ában utal arra, hogy függetlenül attól, hogy az első szakaszban volt-e lehetőség részajánlat tételére, a második részben részekre bonthatja a beszerzését.A Kbt. 104. §-ának (3) bekezdése alapján az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:      

Elállási jog súlyos szerződésszegés esetén

Kérdés: A szerződéskötést követően kiderült, hogy ugyanaz az ajánlattevő egy másik szerződés teljesítése során súlyos szerződésszegést követett el azonos ajánlatkérőnél. A Kbt.-re hivatkozva elállhatunk a szerződéstől azonnali hatállyal, hivatkozva a korábbi szerződéssel kapcsolatos súlyos szerződésszegésre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. elállási lehetőséget rögzít, amennyiben az ajánlatkérőnek az eljárás során jutott tudomására olyan kizáró ok, ami miatt korábban ki kellett volna az eljárás során zárnia az ajánlattevőket.A közbeszerzési törvény 143. §-ának (2) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:        

Költségvetés adattartalma árubeszerzésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő egy árubeszerzésnél költségvetést kér, ahol különösen az áruszállításhoz kapcsolódó közvetlen (munkabérek, alvállalkozói díjak stb.) és közvetett (adminisztrációs költségek stb.) költségek, valamint minden olyan költség megjelölését kéri, mely a szerződés tárgyát képező áruszállítás hiánytalan ellátásához elengedhetetlenül szükséges. Van-e erre joga az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattétel során az ajánlatkérőnek jogában áll meghatározni, milyen mélységű információt kér annak érdekében, hogy képes legyen megállapítani, reális árat kapott-e az ajánlattevőktől. Valóban túlzásnak tűnik a részletes árajánlat benyújtásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:    

EKR-ben és a TED-en való hirdetményfeladás időpontjának eltérése

Kérdés: Mit kell figyelembe venni, amikor az EKR-ben lévő hirdetményfeladás időpontja és a TED-en megjelenő hirdetmény feladásának időpontja eltér egymástól? (Esetünkben referencia miatt fontos a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] A két időpont valóban eltérhet, sőt az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben maga az EKR által adott időpont korábbi is lehet, mint a TED-en történő feladás. A referencia igazolása vonatkozásában az alábbi szabályt kell figyelembe vennie az ajánlattevőnek (esetünkben most az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:        
1
…
16
17
18
…
50