Innovációs partnerséggel kapcsolatos indokolási kötelezettség

Kérdés: Innovációs partnerséget javasol a tanácsadó, melynek keretében indokolnom kell, miért csak egy partnerrel kötnénk szerződést. A partneri viszony igazolható, de érdekelne, hogy milyen formában kellene ezt megindokolnom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint az innovációs partnerségi viszony esetében indokolási kötelezettség paradox módon több partner esetében van, mivel a törvény 96. §-ának (1) bekezdése a tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazását teszi szükségessé. Ennek az az értelme, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.
Kapcsolódó címke:

Két keretmegállapodásos eljárás indítása azonos beszerzési tárgyra

Kérdés: Az ajánlatkérő két keretmegállapodásos eljárást kíván kiírni azonos beszerzési tárgyra. Az egyik esetben egy ajánlattevő, a másik esetben több ajánlattevő számára. Mindezt egymást követően kívánja megoldani úgy, hogy – érvei szerint – mivel fedezet nélkül el lehet indítani az eljárást, nem okoz gondot a párhuzamos eljárás. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Hasonló ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 885/17/2015. számú döntésében az ajánlattevőnek adott igazat. Ugyan régebbi a döntés, de a jogkérdés majdnem azonos, és a jogszabályi környezet sem változott oly mértékben, hogy ne ugyanerre a következtetésre jutnánk a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet a válaszából: […] Ugyan első olvasatra nem tűnik logikusnak, mégis van olyan beszerzési helyzet, amikor az ajánlatkérő számára az a lehetőség áll fenn, hogy az egy darab ajánlattevő érvényes ajánlatát árlejtés keretében csökkenthesse. Erre természetesen az ajánlattevő nem kötelezhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] A 2021. február 1-jei változással érintett 115. § szerinti előírás nem változik abban a tekintetben, hogy nem utal az eljárás más lehetőségre, mint a nyílt vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A kérdés releváns, hiszen az EKR lehetővé teszi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Azonos típusú tapasztalat előírása alkalmassági és értékelési szempontként

Kérdés: Amennyiben alkalmassági és értékelési szempontként is kérek szakmai tapasztalatot, lehet-e, hogy a kettő átfedésben legyen, tehát ugyanazt a szakmai tapasztalatot értékelem az alkalmasságban és az értékelési szempontban? Vagy a kettő csak egymásra épülhet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen a szabályozás alapján az alkalmassági és az értékelési szempont egymástól független kell, hogy legyen. Ezt erősíti a Kbt. 76. § (6) bekezdésének d) pontja, mely szerint az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték alkalmazása azt célozza, hogy az ajánlatkérő biztos lehessen abban, hogy a nyertes ajánlattevő valóban szerződést fog vele kötni. Nem feltétlenül bizalmatlanság az oka az alkalmazásának, hanem egyszerűen az a tény, hogy az ajánlatkérő szeretné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben köteles vagyok-e az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára?
Részlet a válaszából: […] A hatályos szabályok értelmében az ajánlatkérő a Kbt. 73. §-ának (2) bekezdését, mely aránytalanul alacsony ár esetében eredményez érvénytelenséget, saját eljárásrend esetében nem köteles alkalmazni.[A Kbt. 73. §-ának (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Közzététel a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban a 115. § (7) bekezdése szerinti közzétételnél elegendő az EKR rendszer általi közzététel, vagy ajánlatkérői oldalról is nyilvánossá kell tenni a közbeszerzési dokumentumokat? Kérdés továbbá, hogy a közbeszerzési dokumentumok alatt "a közzététel vonatkozásában" kifejezés alatt mit kell érteni? (Tervek, műszaki leírás, közbeszerzési iratminták, szerződéstervezet stb.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében az eljárást megindító felhívást és közbeszerzési dokumentumokat kell közzétenni, majd később az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők adatait és a bontási jegyzőkönyvet az alábbiak szerint.A Kbt. 115. §-ának (7) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Alkalmasság igazolása a kapacitást nyújtó szervezet "alvállalkozójával"

Kérdés: Biztosíthatja-e az alkalmasságot a kapacitást biztosító szervezet megbízásos jogviszonyban lévő munkatársa?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetre támaszkodó ajánlattevőnek kell nyújtania azt a képességet, melyben képes az ajánlattevő alkalmasságát igazolni, segíteni. Az erőforrásra támaszkodás nem jelentheti a kapacitást biztosító szervezet alvállalkozójára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Közvetlen megrendelés és újraversenyeztetés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy több keretmegállapodásos partner esetében egy adott értékhatárig köteles legyen az intézmény rendelni, felette újraversenyeztetni? (Nem központi beszerző szervezetként kérdezzük, hanem önkormányzati intézmények számára történik a keretmegállapodás megkötése, és ott alkalmaznánk a központosítottban már látott megoldásokat.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-ben a központi és nem központi beszerző szervezetekre vonatkozó keretmegállapodásos megoldások egyaránt alkalmazhatók. Amennyiben több ajánlattevővel szeretne az az ajánlatkérő szerződni, úgy a vegyes jogalap alkalmazásával – Kbt. 105. § (2) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.
1
14
15
16
51