Költségvetés adattartalma árubeszerzésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő egy árubeszerzésnél költségvetést kér, ahol különösen az áruszállításhoz kapcsolódó közvetlen (munkabérek, alvállalkozói díjak stb.) és közvetett (adminisztrációs költségek stb.) költségek, valamint minden olyan költség megjelölését kéri, mely a szerződés tárgyát képező áruszállítás hiánytalan ellátásához elengedhetetlenül szükséges. Van-e erre joga az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattétel során az ajánlatkérőnek jogában áll meghatározni, milyen mélységű információt kér annak érdekében, hogy képes legyen megállapítani, reális árat kapott-e az ajánlattevőktől. Valóban túlzásnak tűnik a részletes árajánlat benyújtásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

EKR-ben és a TED-en való hirdetményfeladás időpontjának eltérése

Kérdés: Mit kell figyelembe venni, amikor az EKR-ben lévő hirdetményfeladás időpontja és a TED-en megjelenő hirdetmény feladásának időpontja eltér egymástól? (Esetünkben referencia miatt fontos a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] A két időpont valóban eltérhet, sőt az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben maga az EKR által adott időpont korábbi is lehet, mint a TED-en történő feladás. A referencia igazolása vonatkozásában az alábbi szabályt kell figyelembe vennie az ajánlattevőnek (esetünkben most az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmények karakterkorlátját az Európai Unió Hivatalos Lapjának a Kiadóhivatala állította be, amely nem változtatható. A hazai hirdetménytartalom eleve sokkal gazdagabb, mint máshol, hiszen a minősített ajánlattevői rendszertől való eltéréstől az értékelési szempont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása

Kérdés: Milyen módon lehetséges a Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 81. §-ának (5) bekezdését kívánja alkalmazni úgy, hogy a hirdetményben árlejtés lefolytatását is lehetővé tette, akkor a két megoldás alkalmazása nem lesz összhangban. Ennek oka, hogy a törvény 81. §-ának (5) bekezdésében csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Kiegészítő tájékoztatás, mint a dokumentáció része

Kérdés: Része-e a kiegészítő tájékoztatás a dokumentációnak? (Az ajánlattevő az egyik kiegészítő tájékoztatást nem vette figyelembe, pontosabban egy olyan információ szerepelt a kiegészítő tájékoztatásban, ami félreérthető volt. Ajánlatában hivatkozik a hirdetményre, dokumentációra, nem említi a kiegészítő tájékoztatást. Esetünkben egy olyan értelmezési kérdésről van szó, ami a kiegészítő tájékoztatás nélkül is értelmezhető lenne, tehát az ajánlatkérő nem változtatta meg az eljárási dokumentumokat.)
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatás a megfelelő ajánlattétel érdekében történik, illetve szükséges, melynek tartalma része az eljárási dokumentumoknak. Minden gazdasági szereplő tudomására jut, hiszen a kérdés eleve olyan közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmassági követelmény esetében lehetővé teszi az együttes megfelelést abban az esetben, ha a követelmények kizárólag egyenként vonatkoztathatók a gazdasági szereplőkre.A 65. § (6) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címkék:    

Igazolások helyett saját nyilatkozat elfogadása nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti rezsimben egyszerű nyilatkozati formában lehet alkalmasságot igazolni. Van-e arra lehetőség, hogy ugyan az ajánlatkérő előírja a formailag kötöttebb igazolást, mégis elfogadja végül a saját nyilatkozatot, felgyorsítva ezzel az eljárás lefolytatását is? [Ezzel gyakorlatilag nem lenne szükség a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolások megkérésére.]
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet nemzeti rezsimben a közbeszerzési törvény 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.
Kapcsolódó címkék:    

Összefoglaló tájékoztató készítésének mellőzhetősége nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy előadáson a következőket hallottam: a továbbiakban nemzeti eljárásrendben nem kötelező az összefoglaló tájékoztató közzététele. Mivel építési beruházás esetében ez 300-700 millió forintig kötelező, árunál és szolgáltatásnál pedig nemzeti rezsimben nincs más út, nem értem, mi az újdonság az új szabályban?
Részlet a válaszából: […] 2019. április 1-jétől valóban változik a Kbt. 113. §-ának (5) bekezdése.Induljunk ki abból, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van saját eljárásrendet kialakítani, vagy a közbeszerzési törvény 113-116. §-ai szerinti szabályokban foglalt eltérésekkel a Második Rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] Saját eljárásrendben az ajánlatkérő a Kbt. 117. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki.A közbeszerzési törvény 117. §-a felsorol ugyanakkor több olyan követelményt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Feltételes közbeszerzési eljárás

Kérdés: Feltételes közbeszerzési eljárás esetében köthető-e szerződés, amennyiben az eljárásnak vége? (Későbbi hatályba léptetésre gondolok.) Ha időközben szerződésmódosításra is szükség van, akkor azt is módosíthatom úgy, hogy annak hatálybalépése feltételesen valósuljon meg? Módosíthatom-e a hatálybalépést úgy, hogy kiderül, hogy mégsem támogatott az eljárás, ennek ellenére saját forrásból megvalósítom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 135. §-ának (12) bekezdése értelmében az ajánlatkérő jogosult felfüggesztő feltételt kikötni. Mivel az ajánlatkérőnek szerződéskötési kötelezettsége van, így valójában a feltételes közbeszerzési eljárás esetében sem mentesül a szerződéskötés alól. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.
1
18
19
20
51