506 talált cikk az eljárást megindító felhívás kifejezésre

Kérdés: A jelenlegi EKR keretek mellett hogyan oldható meg a Kbt. 88. §-ának (5) bekezdése szerinti lehetőség, az ajánlattevők létszámának csökkentése a tárgyalások során?

Kérdés: Tapasztalatunk szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság szinte mindig engedi olyan esetekben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amikor egy tervezőt választ ki az ajánlatkérő, pedig többet is választhatna. Ennek az eljárásnak milyen jogalapja van?

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?

Kérdés: A Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárásban az ajánlatkérő köteles legalább három – a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt – gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint rajtuk kívül mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Mi a teendő abban az esetben, ha a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt három gazdasági szereplő közül valamelyik cég jelzi az érdeklődését az eljárás iránt? Ilyenkor az érdeklődését jelző cég helyett az ajánlatkérőnek kell választania egy másik gazdasági szereplőt, akinek saját kezdeményezésére megküldi az eljárást megindító felhívást?

Kérdés: Amennyiben kapacitást nyújtó szervezetet veszünk igénybe egy ajánlattétel során szakértői alkalmasság igazolására, az adott szakértőnek munkaviszonyban kell-e állnia a kapacitást nyújtó szervezettel, vagy lehet közöttük megbízási jogviszony? Mi a teendő abban az esetben, ha már egy elnyert ajánlatról van szó, amiben ez a szakértő az ajánlatadáskor a kapacitást nyújtó szervezet munkavállalója volt, viszont a teljesítés során ez a munkavállaló egyéni vállalkozói formában folytatja a működését? Továbbra is a kapacitást nyújtó szervezettel (aki megbízási szerződéssel foglalkoztatja tovább a szakértőt) kell szerződésben állnia a megrendelőnek, vagy az egyéni vállalkozóval – akit be kell jelenteni, és a kizáró okok hatálya alá tartozásáról nyilatkozni?

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?

Kérdés: Mint ajánlattevők a rendszerben a mai napig az aktuálisan kiírt ajánlatok között az E10 – Előkészítés szakaszban kerestük a számunkra megfelelő ajánlatokat, melyeken indulni tudunk. Érkezett be hozzánk olyan kiírás, amely már E40 – Ajánlattételi szakaszban jár, és nem volt berögzítve az E10-es szakaszba. Az lenne számunkra logikus, ha az ajánlatok kiírásának menete az E10-es szakasszal indulna, amikor az ajánlatkérő meghirdeti az aktuális ajánlatát, és ajánlattevő jelzi az érdeklődését az ajánlattal kapcsolatban. A tapasztalat alapján az ajánlatkérő nem köteles eljárását az E10-es szakaszban rögzíteni és meghirdetni, hanem már E40-es ajánlattételi szakaszba is felviheti a hirdetményét. Amennyiben az ajánlatkérők nem kötelesek E10-ben elindítani az eljárásukat, megvan a lehetősége, hogy egy esetlegesen megfelelő eljárásról az ajánlattevők lemaradnak, ha csak E10-ben keresnek. Ennek elkerülése érdekében külön-külön az E10 és E40-es szakaszt végig kell nézni az aktuálisan kiírt ajánlatok érdekében? Kérem szakmai segítségüket, hogy a rendszer mely keresőfunkciója ad maximális keresési lehetőséget a megindított eljárásokkal kapcsolatban, függetlenül attól, hogy E10-ben vagy E40-ben rögzíti azt az ajánlatkérő.

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?

Kérdés: Mitől függ az, hogy az EKR-ben egyes hirdetményekre szükséges-e az érdeklődés jelzése? A megjelenő hirdetmények – E10, E20, E40 – nagy részéhez szükséges, és nem az érdeklődési határidő szerint, hanem az ajánlati határidő szerint listáz dátumra kereséskor. Lehetséges, hogy az előzetes tájékoztatókat nem listázza a rendszer? Vagy ha igen, hogyan kell rákeresni úgy, hogy még legyen lehetőség az érdeklődés jelzésére?