Közszolgáltatók referencialevél iránti igényének alapja

Kérdés: Milyen formában kérhet tőlem a közszolgáltató referencialevelet, ha a 321/2015. kormányrendelet ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 22. §-ának (1) bekezdése esetében áru és szolgáltatás megrendelése során nem kérhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Ajánlati ár aránytalanul alacsonynak minősítése

Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban előírta, hogy amennyiben a becsült értéktől több mint 30 százalékban eltér az ajánlati ár, akkor azt aránytalanul alacsonynak minősíti. Van ehhez joga az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] Ez a gyakorlat vélhetően abból adódik, hogy a korábbi szabályozások tartalmaznak hüvelykujjszabályt az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés vonatkozásában. Ez azonban korábban sem jelentette automatikusan az aránytalanul alacsony ár megállapítását. Mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Ajánlatkérő ellenőrzése

Kérdés: Hogyan ellenőrizheti az ajánlatkérő a referenciák esetében, hogy a nem magyarországi illetőségű szerződést kötő másik fél a 24/2014/EU irányelv szerinti ajánlatkérőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] Mivel nem minden uniós tagállamban van ajánlatkérői lista, így a leggyakrabban a TED-en közzétett hirdetmények alapján történik az ellenőrzés. Ez alapján általában megállapítható az ajánlatkérő közbeszerzési státusza. Ennek hiányában ajánlattevői nyilatkozatot kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Ajánlati ár figyelembevétele az értékelés során építési beruházások, tervezői, mérnöki szolgáltatások esetén

Kérdés: Amennyiben kivitelezésre és kiviteli terv készítésére egy közbeszerzési eljárás keretében kerül sor (egy szerződés kerül aláírásra), alkalmazni kell-e kötelezően a 322/2015. Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdésében előírtakat, vagyis hogy az ajánlati ár az értékelés során nem vehető nagyobb mértékben figyelembe, mint a többi értékelési szempont együttesen? Esetleg a kormányrendelet 24. §-ának (3) bekezdése lehet irányadó? Jelen esetben a tervezési munka a becsült érték kb. 2 százalékát teszi ki. Továbbá kötelező-e a Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése alapján szakmai minőség értékelésére alkalmas részszempontot előírni ugyanezen közbeszerzési eljárásban a tervezéshez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet érintett, 9. §-ának (3) bekezdése értelmében az értékelési szempontrendszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Részvételi, teljesítési arány közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Mi határozza meg az együttes ajánlattevőket? Gondolok itt a százalékos arányokra, a teljesítésben való részvétel arányára stb.
Részlet a válaszából: […] A hatályos szabályozás nem ír elő kötelező közös ajánlattételt, amennyiben egy ajánlattevő által bevont alvállalkozó hozzájárulásának mértéke elér bizonyos értéket. A korábbiakban ez a mérték 25 százalékos volt, jelenleg azonban ilyen előírás nem szerepel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Közzététel nemzeti rezsim helyett uniós rezsim alkalmazásakor

Kérdés: Ha a nemzeti rezsim helyett közösségi rezsimben is lebonyolíthatom az eljárást, akkor ez azt is jelentheti, hogy például összefoglaló tájékoztatás helyett nemzeti hirdetményt teszek közzé? (Logikus lenne, hogy az átjárhatóság nemzeti rezsimen belül is működjön.)
Részlet a válaszából: […] A közösségi és a nemzeti rezsim közötti szabad választás lehetőségét, amennyiben a projekt egyébként nemzeti rezsimben kerülne lebonyolításra, általános értelemben a Kbt. új, 21. § (1) bekezdésének szabálya rögzíti.A rendelkezés értelmében az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Eljárás nemzeti eljárásrendben uniós eljárásrend szabályai szerint

Kérdés: A Kbt. jelenleg hatályos, 21. §-ának (1) bekezdésében azt olvasom, hogy a törvény rendelkezhet úgy is, hogy nemzeti rezsimben nem nemzeti szabályok alapján járok el. Ezt a szabályt hogyan kell érteni?
Részlet a válaszából: […] Az érintett 21. § erre vonatkozó szabálya nem változott. Az új szabály az egyes rezsimek közötti önkéntes átjárhatóságot biztosítja.A Kbt. hatályos, 21. §-ának (1) bekezdése akként szól, hogy az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a közbeszerzési eljárás lebonyolításával kapcsolatban érdeklődik a kérdező, amely kérdés életszerű, és rávilágít a 2017. január 1-jén hatályba lépett 29. § gyengeségeire. Az új szabály az alábbiak szerint szól:– az ajánlatkérő más ajánlatkérőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Beszerzési tárgyak a Kbt. 115. §-ának alkalmazásában

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályos Kbt. 115. §-ának (1) bekezdése a korábbi Kbt.-változattal ellentétben már csak az építési beruházást említi a beszerzési tárgyak közül. Ezek szerint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése tekintetében már nincs mód a hivatkozott paragrafus szerinti eljárás alkalmazására?
Részlet a válaszából: […] Igen, jól látja az olvasó az új szabályozás lényegét. A Kbt. – 2016. évi CLX. törvény szerinti – módosítása következtében 2017. január 1-jétől a 115. § szerinti eljárás kizárólag építési beruházás esetén alkalmazható.Ennek azonban alapvetően az az oka,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Közbeszerzési kötelezettség támogatásból megvalósuló építési beruházás esetén

Kérdés: Egy kb. 400 milliós építési beruházás 70 százaléka tao-támogatásból, 30 százaléka önkormányzati támogatásból valósul meg. Közbeszerzés-köteles-e a sportegyesület, amely a beruházás megrendelője?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán a Kbt.-nek a támogatásra és a támogatott szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit szükséges áttekinteni.A Kbt. 3. §-ának 39. pontja adja meg a támogatás fogalmát az alábbiak szerint:Támogatás: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.
1
30
31
32
108