Közbeszerzési értékhatárok 2015. november 1-jétől

Kérdés: 2015 novemberétől változnak-e a közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXLIV. törvény. Ez utóbbi törvénymódosítás a közbeszerzési értékhatárokat tartalmazza az alábbiak szerint.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 15. § (1) bekezdés b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.
Kapcsolódó címke:

Konzorciumi megállapodások módosíthatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban meghatározta a közös ajánlattétel esetén kötendő konzorciumi szerződés kötelező tartalmi elemeit, és rendelkezett arról is, hogy annak tartalmát a szerződés teljesítéséig nem változtathatják meg a felek. Van-e olyan eset, amikor ez a szerződés mégis változtatható? Közös ajánlattevőként köthetünk-e egymás között további olyan megállapodást, amit nem nyújtunk be az ajánlattal együtt, de rendezzük benne a konzorciális jogviszony dokumentáción túlmenő vonatkozásait is? Ha igen, ennek szabadon változtathatjuk a tartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...pontos megkövetelése is megkérdőjelezhető, hiszen az alvállalkozók esetében sem írja elő a Kbt. pontosan a tíz százalékot meghaladó mértéken igénybe venni kívánt alvállalkozók tevékenységének rögzítését, hanem a százalékos arányt szükséges megadni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítás különböző minisztériumok azonos tárgyú beszerzése esetén

Kérdés: Ha különböző minisztériumok egy vállalkozástól rendelnek meg azonos tárgyú szolgáltatásokat, azokat egybe kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezni, hogy amennyiben az ajánlatkérő konzorciumban szerez be, azaz több ajánlatkérő összeáll, úgy nincs lehetőség a becsült értéket szétosztani, és egyfajta átlagot vonva kialakítani az eljárási rezsimet. Ebben az esetben az egész konzorcium...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Azonos tartalmú szolgáltatások beszerzése eltérő megnevezéssel

Kérdés: Ha egy ajánlatkérő folyamatosan azonos vállalkozástól rendel meg szolgáltatásokat gyakorlatilag azonos tartalommal, de más-más elnevezéssel, elfogadható-e, hogy az összességében 100 M Ft nagyságrendet is elérő megrendeléseket darabonként, ún. háromajánlatos eljárásban szerzi be?
Részlet a válaszából: […] ...vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni;– a (2) bekezdéstől eltérően mindig a törvény Harmadik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Későn benyújtott ajánlatok kezelése

Kérdés: Mi lesz a határidőn túl benyújtott ajánlatok sorsa?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásjogi értelemben a beérkezett ajánlat, jelentkezés már független az eljárástól, hiszen az érdemben már nem tud részt venni az értékelés folyamatában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Kérdésfeltevés lehetősége az ajánlatok bontását követően

Kérdés: A bontástól az írásbeli összegzés megküldéséig milyen információt kérhetek az ajánlatkérőtől mint ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a versenytársak ajánlatával kapcsolatban információhoz jutásra csak az összegezés eljuttatását követően van lehetőség. Az értékelés folyamatának lezárásával, a hiánypótlás, felvilágosításkérés, a számítási hiba javításával kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.
Kapcsolódó címkék:  

Teendők alvállalkozó felszámolás alá kerülése esetén

Kérdés: A 10 százalék alatti alvállalkozóm felszámolás alá került. Van-e ezzel kapcsolatban bejelentési kötelezettségem az ajánlatkérő felé a szerződés teljesítésének szakaszában?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor [63. § (4) bekezdése] meghatározó körülménynek minősült.Félreérthető lehet, hogy minden új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.
Kapcsolódó címkék:      

Kizáró ok előírása és a teljesítésre vonatkozó szabály eltérésének indoka

Kérdés: Mi a magyarázata annak, hogy ha a cégünkben 25 százalékot eléri egy olyan vállalkozás részesedése, amely nem felel meg a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek, akkor az kizáró ok, viszont ha a mi vállalkozásunk tag egy olyan társaságban az előzőeket elérő mértékben, mely nem felel meg az előző jogszabályhelyben meghatározott feltételeknek, akkor részt vehetünk közbeszerzésben? (Tekintettel arra is, hogy az ilyen részesedésszerzés esetén a folyamatban lévő közbeszerzési szerződést az ajánlatkérőnek meg kel szüntetnie.)
Részlet a válaszából: […] Valóban nincs összhang a kizáró ok előírása és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabály között. Míg az 56. § kötelező kizáró oka az ajánlattevő tulajdonosi körét érinti, a 125. § (5) bekezdésének b) pontja a nyertes ajánlattevő tulajdonában álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.
Kapcsolódó címkék:        

Költségvetési intézményre vonatkozó beszerzési tilalom

Kérdés: Költségvetési intézményként vonatkozik ránk a központosított közbeszerzés és az 1982/2013. kormányhatározat szerinti beszerzési tilalom is. Személygépkocsit szeretnénk vásárolni, a kérdés az, hogy használt személygépkocsit is csak a tilalom alóli felmentés birtokában vásárolhatunk? Használt személygépkocsit is a központosított közbeszerzésben szerezhetünk csak be?
Részlet a válaszából: […] ...irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél beszerzési tilalmat rendel el a beruházások keretében – kivéve kis értékű tárgyi eszköz – történő informatikai eszközök beszerzése, létesítése (rovatszáma K63), valamint az egyéb tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Közszolgáltatási tevékenységet folytató ajánlatkérő beszerzései

Kérdés: Ha a Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja alá tartozó, a Kbt. 114. §-ának (2) bekezdése szerinti közszolgáltatási tevékenységet folytató ajánlatkérő, a közszolgáltatási tevékenység fenntartásához szükséges (például a hálózaton elvégzendő hibaelhárítás) beszállítói feladatot, más Kbt. alá tartozó ajánlatkérővel közös tulajdonában lévő leányvállalatával kívánja elvégeztetni, a közvetlen szerződéskötés érdekében saját döntése szerint szabadon választhat-e a Kbt. 9. § (1) bekezdésének kb) pontja szerinti in-house, és a Kbt. 118. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogállás alkalmazása között?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe kell venni azt is, hogy a nem közszolgáltatói tevékenységhez is kapcsolható-e az érintett beszerzési igény, és ha igen, milyen mértékben.Fentieket a már hivatkozott jogszabályhely a következők szerint határozza meg:– a közbeszerzési törvény Második Részét a 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
105
106
107
…
304