3032 talált cikk az érték kifejezésre

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban hiánypótlást biztosítottunk. A bírálati szempontok a következők voltak: ár, fizetési határidő, illetve vizsgálati jegyzőkönyv. A cégek képviselői nyilatkoztak, hogy rendelkeznek ezzel a jegyzőkönyvvel, de nem mindenki csatolta be. Kérdés, hogy a jegyzőkönyv becsatolását előírhatom-e hiánypótlásként? Műszaki, szakmai alkalmasság keretében kértünk termékmintát, de nem mindenki adott be az ajánlattal egy időben. Kérhetem-e az utólagos behozatalát, azaz hiánypótoltathatom-e?

Kérdés: Ajánlatunkban benyújtott referenciák vonatkozásában tartalmilag nem megfelelő referenciát nyújtottunk be, míg egy másik ajánlattevő semmilyen referenciát nem nyújtott be. Őt hiánypótoltatták, mi nem kaptuk meg ezt a lehetőséget, ajánlatunk így érvénytelen. Megfelelően járt-e el ajánlatkérő?

Kérdés: 2010 februárjában közbeszerzési szerződést kötöttünk 3 évre élelmiszer-alapanyag beszállítására 12 termékkörben. Az egyik nyertes ajánlattevő a szerződésben meghatározott felmondásával él. Felmondásának indoka, hogy az ő beszállítója felmondta a szerződést, illetve az, hogy intézetünk késedelmesen fizetett. Ilyen esetben mi a helyes eljárás? Új eljárás kiírásakor a hátralévő időszakra és csak az adott termékkörre vonatkozóan kell az értéket figyelembe venni? Az eljárás befejezéséig bármely szállítótól vásárolhatunk-e?

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a Kbt. 40. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásakor, az egybeszámítás során a több mint egy évvel korábban, határozatlan időre kötött szerződés alapján a tárgy­évben beszerzett árumennyiséget? Például 2005. évben határozatlan időre kötött szerződés alapján 2010. évben 40 millió forint értékű alkatrész leszállítása történt, 2010. évben további 20 millió forint értékű alkatrész leszállítására lenne szükség, melyet már a 2005. évben kötött szerződés alapján nem lehet teljesíteni. A közbeszerzési kötelezettség vizsgálatakor össze kell-e vonni a 40 millió forint és a 20 millió forint értékű beszerzést, vagy a Kbt. 35. §-ának (2) bekezdésére tekintettel csak a 20 millió forint tekintendő új beszerzési tételnek, és csak ezzel kell számolni a becsült érték meghatározásánál?

Kérdés: Mit kell ismertetni az ajánlatok bontásakor?

Kérdés: Mit jelen az, hogy jogi és formai értékelés?

Kérdés: Ajánlattevővel egyetemleges a felelőssége az alvállalkozónak és az erőforrást nyújtó szervezetnek? A felelősség jellege függ-e attól, hogy milyen mértékű az alvállalkozó igénybevétele? Kérdésünk még, hogy elképzelhető-e a gyakorlatban az, hogy a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződést 90 százalékos mértékben az alvállalkozó teljesíti, és ajánlattevő részvétele csupán 10 százalékos?

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokra, alkalmasságra és ezek igazolására vonatkozó Kbt.-beli szabályok? Ha igen, mikortól?

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?