Ajánlati ár megalapozottságának vizsgálata

Kérdés: Az ajánlati ár megalapozottságának vizsgálatánál milyen szempontokat vesz figyelembe az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az aránytalanul alacsony ár vizsgálata során történő ármegalapozottság-vizsgálat szempontjaira utal. A Kbt. 72. §-a teljességében segít a vizsgálatban az ajánlatkérőnek. A jogszabályhely (1) bekezdése értelmében a lényeges ajánlati elemek tartalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás felhívásra be nem nyújtott igazolások beszerzésére

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolások bekérése után köteles-e az ajánlatkérő hiánypótlást kérni, ha a nyertes ajánlattevő egyáltalán nem nyújtotta be a kért igazolásokat? Mivel ebben az esetben nem a benyújtott igazolások megfelelősége vagy hiányosságai tekintetében merül fel a kérdés, nem ütközik-e a kétszeres hiánypótlás tilalmába az ajánlatkérő, ha egyszer igazolások bekérése, egyszer pedig hiánypótlás keretében hívja fel az ajánlattevőt ugyanazon dokumentumok benyújtására?
Részlet a válaszából: […] Az eljárási szabályok azt a sorrendiséget állapítják meg, mely szerint először a nyertes ajánlattevőt fel kell szólítani az igazolások benyújtására, majd amennyiben hiányosság merül fel, a rendes hiánypótlás szabályainak alkalmazására kerülhet sor. A Kbt. 69. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Kötbér alkalmazása mint értékelési szempont

Kérdés: EU-s forrás esetében mindig kifogásolja a közreműködő szervezet, hogy a kötbér értékelési szempontként semmilyen mértékig nem alkalmazható. Volt hirdetményünk, ahol a hirdetmény-ellenőrzés sem engedte. Van azonban egy eljárás, ahol nincs EU-s forrás, és minden további nélkül maradhatott a kötbér az ár mellett mint minőségi értékelési szempont. Abban az esetben, ha eredményes lesz az eljárás, és sor kerül szerződéskötésre, a fentiek miatt megtámadható lesz?
Részlet a válaszából: […] Fontos leszögezni, hogy valóban nem minősül minőségi szempontnak a kötbér. A Kbt. 76. §-ának (2) bekezdése értelmében az ún. ár-érték arány az egyedüli értékelési szempontrendszer, amelyet az ajánlatkérő választhat, amennyiben az ár az egyik értékelési szempont,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Alternatív ajánlattétel lehetősége áralapú értékelési szempont alkalmazása esetén

Kérdés: Alternatív ajánlattétel előírására van-e lehetőség csak áralapú értékelési szempont alkalmazása esetében?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. értelmében a többváltozatú ajánlat benyújtása megkövetelésének nem feltétele az ár-érték alapú értékelési szempontrendszer az eljárást megindító felhívásban.A Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az ajánlatkérőnek az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.
Kapcsolódó címkék:  

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett probléma azóta áll fenn, hogy az ún. Ambisig-ügy miatt az európai irányelvek lehetővé tették az eredetileg csak alkalmasság keretében vizsgált szakemberek képességeinek értékelését is.A C-601/13, ún. Ambisig-ügyben az Európai Unió Bírósága az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Igazolások vizsgálata részvételi szakaszban

Kérdés: Miért nincs arra lehetőség, hogy a részvételi szakaszban megvizsgáljam az összes igazolást? Mi értelme van így a részvételi szakasznak? Ez az irányelvi szabályokból következik, vagy hazai sajátosság?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-a szerinti főszabály az igazolások bekérését az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglaltaknak megfelelően az ajánlattételi szakaszban teszi lehetővé. A 69. § (1) bekezdése általánosan fogalmaz, azonban a 69. § (4) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Kapacitást nyújtó szervezet bevonása a bírálat második szakaszában alkalmassági követelmények teljesítése érdekében

Kérdés: Az ajánlatkérő a bírálat második szakaszában megállapítja, hogy az ajánlattevő által benyújtott referencia nem felel meg az alkalmassági követelményeknek. Ebben az esetben – a bírálat második szakaszában – van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő az alkalmassági követelmények teljesítése érdekében bevonjon kapacitást nyújtó szervezetet? Ugyanis, ha a válasz igen, akkor EEKD-t kell benyújtani a kapacitást nyújtó szervezet vonatkozásában, és ezzel az ajánlatkérő újra a bírálat első szakaszába kerül, amelyet már egyszer lezárt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adott válaszban induljunk ki a Kbt. 69. § (9) bekezdésének szabályából, amely alapján elvileg eltérő adatok is feltüntethetők az igazolás során azoktól, amelyeket az ajánlattevő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban nyilatkozott.A 69. § (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Nyilatkozatok formai követelményei uniós rezsimben

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban elfogadható-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint bekért, kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített ajánlattevői nyilatkozat, ha nem eredeti, hanem másolati példányban került benyújtásra? Vagy szükséges ismételten eredeti formában bekérni azt?
Részlet a válaszából: […] A fenti kérdés kétféleképpen is értelmezhető. Egyrészt, ha már az ajánlattétel során eredeti formában az ajánlattevő benyújtotta az érintett nyilatkozatot közjegyző által hitelesítve, és azt másolati formában nyújtja be, miután nyertesnek nyilvánították, másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban a vonatkozó jogorvoslati határozatból közlünk részleteket, és foglaljuk össze a kérdés szempontjából releváns részeket.Az érintett ügyben az organizációs terv részletezettségénél az ajánlatkérő többek között az alábbiakat értékelte: "A fentieken túl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Hibás felolvasólap kezelése

Kérdés: Az ajánlati ár kitöltésénél gépelési hiba történt: 14 981 0000 lett megadva, tehát egy 0-val több jelent meg, de az ár a számérték tagoltságából egyértelműen kitűnik. A helyes ár: 14 981 000 Ft. A bontási jegyzőkönyvben 149 810 000 Ft került rögzítésre. Az ár egy darab gép ára, a megadott részfeladat csak ezt az egy gépet tartalmazta. Máshol az ár nem szerepel, csak a felolvasólapon. Kérem véleményüket, hogyan lehet korrigálni, mit tehet az ajánlatkérő és az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a hiba nem reparálható, mivel az ajánlatban nem szerepel máshol az ár. Ebben a formában hiába történt elírás, az eredeti, a felolvasólapon szereplő értéket kell a bontási jegyzőkönyvben is szerepeltetni, azt az ajánlatkérőnek nincs joga javítani. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
1
17
18
19
32