Nyilatkozat be nem nyújtása

Kérdés: Ajánlattevőként vettünk részt egy eljárásban, ahol az ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírta, hogy az eljárást megindító felhívás feladásának napjától visszafelé számított 12 hónapban az összes számlavezető pénzügyi intézménytől származó, valamennyi pénzforgalmi számláról szóló, a hirdetmény feladásának napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozatot kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek. Nyilatkozni kellett továbbá a számlavezető pénzügyi intézményekről, illetőleg a működő pénzforgalmi számlákról. Előírta továbbá az ajánlatkérő, hogy az előírt időszakban megszűnt pénzforgalmi számlákat is vizsgálja, ezen megszűnt pénzforgalmi számlák vonatkozásában is az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kellett. Az egyik versenytársunk az ajánlatában nem nyújtotta be sem a banki nyilatkozatokat, sem a saját nyilatkozatát, amelyre tekintettel az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött részére. A hiánypótlás során 5 db bankszámlaigazolást nyújtott be, a saját nyilatkozatát továbbra sem. Az ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, mert az ajánlattevő nem csatolta be cégszerű nyilatkozatát a pénzforgalmi számlákról. Jogszerű volt az érvénytelenné nyilvánítás, vagy jogsértőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint – bár az az eljárási feltételeket teljeskörűen nem ismerjük – a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírt nyilatkozatok előírása nem formai, hanem tartalmi kérdés egy eljárás során, hiszen az érintett ajánlattevő alkalmasságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Ajánlati biztosíték elvesztése

Kérdés: Jól értelmezzük-e a hatályos Kbt. 54. § (4) bekezdését: Amennyiben az ajánlattevő az EEKD-ban tett nyilatkozatát nem vagy nem megfelelően támasztja alá az igazolások benyújtása során, a Kbt. módosítására tekintettel a hatályos rendelkezések szerint nem veszíti el az ajánlati biztosítékot, ha az ajánlata emiatt lesz érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Igen, helyesen értelmezik. Az érvénytelenség számos okból felmerülhet, ami nem eredményezheti az ajánlati biztosíték elvesztését, hiszen nem a szerződés megkötésének meghiúsulásáról van szó, hanem az érvényes ajánlattétel lehetőségének elvesztéséről, ami feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Ellentmondás az ajánlatban

Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a legkorábbi teljesítést jelölte meg, amit az ajánlatkérő lehetővé tett. Az iratbetekintés során észleltük, az ajánlatában máshol lenyilatkozta, hogy akár korábbi teljesítést is vállal. Ennél konkrétabban nem jelölte meg, mire gondol. Ezzel elfogadta az eljárási dokumentumokat, vagy azért, mert ilyen ellentmondás van az ajánlatban, valójában érvénytelen, hiszen ha korábbit vállal, azzal a felolvasólapnak ellentmond?
Részlet a válaszából: […] Az eset leírása alapján a felolvasólapon szereplő adat helyes, továbbá feltételezzük, hogy az ajánlatkérő elfogadta egyébként az eljárási dokumentumokban meghatározottakat. Ha azt is érzékelhetjük, hogy az említett nyilatkozata ellentmondásban van a felolvasólappal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Ajánlati kötöttség időszaka

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. § (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja az alábbiak szerint:„54. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintést illetően a Kbt. 45. §-a tartalmazza a szabályokat, amelyekben jogszabályi korlátokat is felállít az iratbetekintés tartalmával összefüggésben. A gyakorlatban elterjedt az a nézet, hogy az iratbetekintés fő funkciója az ajánlatkérő eljárási cselekményei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Hibás érvénytelenségi ok

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy az érvénytelenség mindenképpen fennáll, a kérdés csak az összegezés tartalma ellenére fennálló helyzet és az esetleges érvénytelenség felmerülése.Viszonylag hasonló esetben (D. 519/2023.) hozott döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Formális ajánlattétel keretmegállapodásban

Kérdés: DBR-ben megkötött keretmegállapodás esetében, versenyújranyitások során az ajánlattevőnek minden esetben kötelező ajánlatot benyújtani? Ha az ajánlattevő csak felolvasólapot nyújt be, az ajánlatkérő alkalmazhat szankciót?
Részlet a válaszából: […] Igen, a keretmegállapodásra tekintettel amennyiben a keretmegállapodásban újraversenyeztetés történik, úgy köteles az ajánlattevő ajánlatot benyújtani a Kbt. alábbi 104. § (3) bekezdése alapján:"Kbt. 104. § (3) Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Információhoz jutás iratbetekintés során

Kérdés: Az ajánlatkérő jogszerűtlenül megmutatta az ajánlat nagy részét az iratbetekintés során. Természetesen a versenytárs talált benne hibát, jelenleg jogorvoslati eljárás van folyamatban. Ha igazoljuk, hogy az ajánlattevő jogszerűtlenül jutott információhoz, akkor egyáltalán köteles-e a jogorvoslati fórum vizsgálni a kérdést, vagy elutasítja, hiszen a bizonyíték jogszerűtlenül jutott az ajánlattevő tudomására?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az iratbetekintést kívánja az ajánlattevő támadni, azt megteheti a jogorvoslati eljárás során. Arra azonban érdemes számítani, hogy az iratbetekintés során a betekintést kérő ajánlattevőnek szükséges volt megvádolnia az ajánlattevőt számos jogsértéssel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Teljes körű iratbetekintés

Kérdés: Van-e joga az ajánlatkérőnek a teljes ajánlatot végigmutatni csak azért, mert az ajánlattevő egy általános betekintéskérésben az ajánlat érvénytelenségét feltételezi?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintésre vonatkozó szabályok értelmében az iratbetekintést kezdeményezőnek egyrészt meg kell jelölnie a jogsértést, másrészt a feltételezett jogsértés kapcsán meg kell adnia, mely dokumentumokba kíván betekinteni.A Kbt. 45. § (1) bekezdése szerint: "Az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Színlelt ajánlattétel

Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás elrontása, az EKR-ben történő rögzítés hibája, a kollégák figyelmetlensége vagy bármely egyéb oka lehet annak, hogy az ajánlattevő egy rendkívül egyszerű adminisztratív kötelezettségének nem tesz eleget. Összességében joga van az ajánlattevőnek hibát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.
1
2
3
…
13