Ajánlat újraszámolásának számítási hibaként kezelése

Kérdés: Az ajánlatkérő kiküldött minden ajánlattevőnek egy számítási hiba javítására vonatkozó felhívást úgy, hogy vélhetően az árazatlan költségvetésből kimaradtak sorok, és ezeket kívánta beleérteni saját számításaival alátámasztva. Hibázunk-e, ha benyújtjuk? Nem lehetnek-e ennek hátrányos következményei? Milyen formában tegyük meg a javítást? Maradjon számítási hiba, vagy inkább hiánypótlás legyen az EKR-ben eljárási cselekményként kiválasztva?
Részlet a válaszából: […] ...határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.Sajátos, hogy ennek hiányában az ajánlatkérő vélhetően az ajánlat érvénytelenségét állapítja meg, mely a 71. § (11) bekezdéséből következik. Mivel azonban ez valójában nem számítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Üzleti titok indokolásának kérdései

Kérdés: Az üzleti titok indoklásában mit értünk "anyagi, technikai szellemi ráfordítások" alatt? Hányszor szólíthatom fel pontosításra az ajánlattevőt? Ha már eleve hiánypótlás keretében nyújtja be indokolását az ajánlattevő, amiben vannak fehér foltok, mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...egyszeri felhívásról szól, továbbá az fb) pontja, mely szerint az általánosságban megfogalmazott indokolás a hiánypótlást követően is érvénytelenséget eredményez.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

EEKD hiánypótoltatása

Kérdés: Köteles vagyok-e az EEKD-t külön fájlban is benyújtani amiatt, mert hiánypótoltatja azt az ajánlatkérő, de nincs lehetőségem az ajánlatot is módosítani, mert az EKR ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] ...nincs lehetőség másként eljárni ajánlattevőként, ellenkező esetben nem tudja teljesíteni a hiánypótlást, mely mulasztás az ajánlat érvénytelenségéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Nyilatkozattétel felszámolási eljárás vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő a kizáró oki nyilatkozatban azt követeli meg, hogy felszámolási eljárás ne induljon cégünk ellen. Egy tanácsadó szerint ez érvénytelenségi ok, más szerint kizáró ok. Egyáltalán van-e lehetőség ezt előírni, amikor a Kbt. 62. §-a nem így fogalmaz? Hamis adatszolgáltatást eredményez-e, ha mégis lenyilatkozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...sorol, azaz gyakorlatilag megváltoztatja a kizáró okok tartalmát.A közbeszerzésben az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy olyan érvénytelenségi okokat határozzon meg, melyek közvetlen módon az ajánlat érvénytelenségéhez vezetnek, például amennyiben az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Eljárás nem megfelelő tartalmú összegzés esetén

Kérdés: Ha kiderül, hogy egy ajánlat mégsem érvénytelen, újabb összegezést kell azonnal közzétenni, vagy az eredetit visszavonni? Az érvénytelenségről szóló tájékoztatást külön is meg kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése értelmében módosíthatja azt. A módosítás korlátait a jogszabály rögzíti, mely utal a "szükség esetében az érvénytelenségről szóló tájékoztatás" visszavonására. Ez félreérthető, hiszen az összegezésben érvényességről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Szakemberekkel kapcsolatos hiánypótlás új szabálya

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a szakember hiánypótoltatására vonatkozó rendelkezés változik, de véleményem szerint ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne szakembert hiánypótolni. Mi az új értelmezés lényege?
Részlet a válaszából: […] 2020. január 1-jén a Kbt. 71. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett:A 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4) bekezdésben foglalt, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Ajánlatot érvénytelenné nyilvánító döntés megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatunk érvénytelen lett, míg a versenytársunk hasonló aránytalanul alacsony ár ellenére mégis nyerhetett. Meg lehet-e támadni a döntést?
Részlet a válaszából: […] ...eséllyel indult a közbeszerzési eljárásban, mivel mint arra rámutatott a Döntőbizottság, a kérelmező nem támadta a saját ajánlatának érvénytelenségét, és a nyertes ajánlattevőn kívül további érvényes ajánlattevő van az eljárásban. Erre figyelemmel tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Objektív indokolás a közbeszerzésben

Kérdés: Mi minősül objektívnek a közbeszerzésben? Mi az értelmezés alapja, ha objektív tényekre kell alapoznom az indokolásomat? (Például ha az ár alacsonynak tűnhet.)
Részlet a válaszából: […] ...információt megadott és alátámasztott, így a teljesíthetőség megállapítható. A Döntőbizottság kiemeli, hogy "az ajánlatkérő az érvénytelenség indokaként olyan körülményekre hivatkozott (Lánchíd várható felújítása, iskolakezdés), mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Összegzés indokolásának részletessége

Kérdés: Milyen részletességgel kell az összegezést indokolni?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság gyakorlata szerint az ajánlatkérőnek az összegezésben érthetően és egyértelműen kell megjelölnie az érvénytelenség indokát, ugyanis az ajánlattevők az összegezés alapján tudják megjelölni a kifogásolt ajánlatkérői döntéseket, és döntést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...a kérelmező hiánypótlása mindkét részben benyújtottnak minősül, az ajánlatkérő e magatartása nem eredményezte az ajánlat érvénytelenségét.A fenti két jogeset tehát valóban átjárhatóságot biztosít az egyes részek között, és lehetővé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.
1
…
12
13
14
…
40