Találati lista:
61. cikk / 215 Fedezethiány jogkövetkezményei
Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
62. cikk / 215 Beszerzés mennyiségének meghatározása
Kérdés: Milyen mértékű pontossággal kell a beszerzési mennyiséget meghatározni akkor, amikor nem tudjuk pontosan előre megmondani azt? Egyszerre kellene ą eltérést alkalmazni, vagy esetleg még az opció jöhet szóba? Ez milyen hatással van a becsült értékre? Le is vonhatom akár a csökkentett mennyiséget – figyelemmel arra, hogy az az alapmennyiség?
63. cikk / 215 Közbeszerzés kiírása fedezet hiányában
Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő úgy írja ki a felhívást, hogy nincs arra fedezet?
64. cikk / 215 Szerződéskötés lehetősége kizárólag becsült értéket meghaladó ajánlatok beérkezése esetén
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban négy ajánlattevőnek küldött ajánlattételi felhívást, tekintettel arra, hogy az igénybe venni kívánt szolgáltatás becsült értéke 17,4 millió forint volt – ami az előző évi azonos szolgáltatás tényleges költségek alapján került meghatározásra –, azonban a beérkező érvényes ajánlatok mindegyike meghaladta a 18 millió forintot, és a szükséges fedezet egyébként ajánlatkérő általi kiegészítéssel biztosítható? Köthető a nyertessel ilyen esetben szerződés?
65. cikk / 215 Mentesülés az ajánlat értékelésének kötelezettsége alól
Kérdés: Kötelező-e elvégezni a bírálatot olyan ajánlat esetében, amelynek a nettó ajánlati ára meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet (az ajánlatkérő nem tud pótlólagos fedezetet biztosítani), vagy a Kbt. 114. §-ának (8) bekezdése alapján nem lenne lehetőség szerződéskötésre? (Mindkét esetben "ránézésre" egyértelmű, hogy az ajánlattevővel semmiképpen nem kerülhet sor szerződéskötésre, így a hiánypótlás, felvilágosításkérés, illetőleg egyéb eljárási cselekmények felesleges adminisztratív tehernek tűnnek mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő számára.)
66. cikk / 215 Elkésett ajánlatok "kezelése" az új közbeszerzési szabályok szerint
Kérdés: Az új közbeszerzési szabályok alapján hogyan kezelendők az elkésett ajánlatok? Betekinthet abba más ajánlattevő? Visszakérhetjük azt az ajánlatkérőtől?
67. cikk / 215 Rendelkezésre álló fedezet rögzítése
Kérdés: Egy előadáson hallottam arról, hogy a rendelkezésre álló fedezetet ellenőrizhetően fel lehet tölteni egy adott felületre, ha azt akarjuk, hogy erre hivatkozva ne kössünk szerződést. Ezt hol tudjuk megtenni?
68. cikk / 215 Fedezetismertetés és az eljárás eredménytelenné nyilvánításának kapcsolata az új Kbt.-ben
Kérdés: Mikor kell ismertetni a fedezetet ahhoz, hogy "eredményteleníteni" lehessen indokolás nélkül az eljárást?
69. cikk / 215 Fedezet ismertetésének joghatásai
Kérdés: Ha előre ismertetem a fedezetet, akkor megmarad-e a lehetőségem arra, hogy utólag megemelhetem azt, vagy később már nem lehet ezzel a lehetőséggel élni? Mi indokolja azt, hogy az új hirdetménymintába is bekerült egy olyan sor, hogy ha kevesebb a fedezet, mint a becsült érték, akkor azt indokolni kell – ami adott esetben nem csak az egybeszámítás miatt adódhat?
70. cikk / 215 Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően
Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
