Találati lista:
1441. cikk / 2122 Érvénytelenség nyilvánvaló elírás esetén
Kérdés: Érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlat azon az alapon, hogy a számokkal meghatározott összeg eltér a betűvel kiírttól akkor, ha látszik, hogy az eltérés oka nyilvánvaló elírás? (Az ajánlatkérő az útmutatóban ilyen esetre érvénytelenné nyilvánítást helyezett kilátásba.)
1442. cikk / 2122 Ajánlattevő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban
Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése a jogorvoslati eljárás megindíthatósága szempontjából fennálló jogképességet szabályozza, és az ajánlatkérő jogképességét – szemben az ajánlattevőével – nem köti feltételhez. Jól gondolom-e, hogy mivel a jogorvoslati kérelem mindig egy konkrét közbeszerzési eljárásra vonatkozik, az ajánlattevő fogalma a fent hivatkozott szakaszban nem értelmezhető kiterjesztően, tehát a jogorvoslati kérelmet kizárólag az adott közbeszerzési eljárás ajánlattevője nyújthatja be, más – a Kbt. szerint egyébként annak minősülő – ajánlattevők nem?
1443. cikk / 2122 Elektronikus árlejtés kötelező lefolytatása
Kérdés: A 257/2007-es kormányrendelet 17. §-ának 5. pontjában nem egyértelmű a szövegkörnyezetből sem, hogy a "nem köteles lefolytatni" az árlejtést közösségi értékhatár alatt, abból következhet-e, hogy közösségi értékhatár felett köteles?
1444. cikk / 2122 Nyilatkozat kiválthatósága dokumentációban foglaltak elfogadásával
Kérdés: A kiírás értelmében az ajánlattevőknek nyilatkozniuk kellett az alábbiak vonatkozásában: – ajánlati ár, – CD-re írás költsége, – szállítási határidő és – kötbér. Ajánlatkérőként a kötbér vonatkozásában nem nyilatkoztunk, de becsatoltunk egy olyan tartalmú nyilatkozatot, amely szerint a dokumentációban foglaltakat elfogadjuk. A dokumentációban szerepelt a kötbér minimummértéke. Mi úgy értelmeztük, hogy az előzőek szerinti nyilatkozattal a kötbér – dokumentációban szereplő – minimális mértékét elfogadtuk, azonban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánította. Jogszerűen járt el?
1445. cikk / 2122 Ajánlat módosíthatósága írásbeli felvilágosítással
Kérdés: Az ajánlatkérő kérdésére adott írásbeli felvilágosítással módosítható-e az ajánlat?
1446. cikk / 2122 Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben
Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
1447. cikk / 2122 Áfakulcsváltozás "kezelése" egy adott eljáráson belül
Kérdés: Az ajánlatban megadott áfakulcs megváltozott, mire a számlát ki kellett állítanunk. Ilyenkor mi a helyes eljárás, milyen áfakulccsal számlázzunk? Kell-e módosítani a szerződést?
1448. cikk / 2122 Igazolás és cégkivonat adatának eltérése
Kérdés: Mi a teendő, ha a pénzintézeti igazolásban szereplő bankszámlaszám nem egyezik meg a cégkivonat szerinti pénzforgalmi jelzőszámmal?
1449. cikk / 2122 Nyilatkozat állami szervek ellenőrzési jogosultságának elfogadásáról
Kérdés: Mi az alapja annak az ajánlatkérői kitételnek, melynek értelmében az ajánlattevőnek ajánlatában kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja az Állami Számvevőszék és a KEHI ellenőrzési jogosultságát? Erre minden eljárásban nyilatkozni kell, vagy csak erre irányuló ajánlatkérői felhívás esetén? Továbbá, formailag mit takar az említett szervezetek ellenőrzési jogosultsága, és az előbbiekre milyen jogszabály(ok) vonatkoznak?
1450. cikk / 2122 Több felolvasólap egy eljárásban
Kérdés: Lehet-e új, illetve több felolvasólapot készíteni egy eljárás keretén belül?
