2085 cikk rendezése:
41. cikk / 2085 Kötelező eredménytelenségi ok
Kérdés: Ajánlatkérőként az ajánlati felhívásunkban előírtuk, hogy alkalmazni fogjuk a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot. A közbeszerzési eljárás nagyon elhúzódott, és szeretnénk az egyetlen ajánlatot érvényesnek nyilvánítani, és az eljárást eredményesen lezárni. Mivel a (2) bekezdésben a nem kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, kérdezzük, hogy megtehetjük-e ezt jogszerűen?
42. cikk / 2085 Fedezet az ajánlattevői oldalon
Kérdés: Építési beruházásunk sikeressége érdekében előírhatjuk pénzügyi alkalmassági követelményként, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a kivitelezéshez szükséges fedezettel?
43. cikk / 2085 Teljesítési biztosíték igazolása
Kérdés: Nyertes ajánlattevők vagyunk egy közbeszerzési eljárásban, és a szerződéskötésre várunk. Az ajánlatkérő a kiírásban ajánlati biztosítékot és teljesítési biztosítékot is előírt. Van arra lehetőség, hogy a befizetett ajánlati biztosítékot beszámíttassuk az ajánlatkérővel a teljesítési biztosíték összegébe?
44. cikk / 2085 Számítási hiba javításának elmaradása
Kérdés: Az ajánlattal benyújtott tételes költségvetésben számítási hibát talált az ajánlatkérő. Az ajánlattevőt felhívta a számítási hiba javítására, mely felhívásban az ajánlatkérő kérte – a tételes költségvetést a számítási hibát kijavítva – ismételten benyújtani, valamint a helyes összesen ajánlati árat a felolvasólapon feltüntetni. Az ajánlattevő a számítási hiba javításának részben tett eleget, vagyis a tételes költségvetést megfelelően javította, azonban a felolvasólapon nem javította az árat. Mi a teendő ebben az esetben? Ha érvénytelen, akkor a 71. § (11) bekezdése vagy a 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint?
45. cikk / 2085 Külföldi ajánlattevő adatbázisainak ellenőrzése
Kérdés: Nemzeti eljárásrendben folytatott eljárásban egy belga székhelyű ajánlattevő is benyújtotta ajánlatát, aki egyben a legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősül. Az ajánlattevő ajánlatában benyújtotta nyilatkozatát, miszerint nem állnak fenn vele szemben az eljárásban előírt kizáró okok. A bírálat során a 114. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró okok hiányát és az alkalmassági követelmények teljesülését a 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok alapján. A belga székhelyű ajánlattevő a magyarországi alábbi, általunk ellenőrzött nyilvántartásokban nem szerepel. Az e-Certis rendszerben a vonatkozó belga nyilvántartások tekintetében nem találtunk releváns információkat, elérhetőségeket. Az ajánlatkérőnek milyen további konkrét ellenőrzési lépéseket kell tennie, és milyen nyilvántartásokban kell az ellenőrzéseket végeznie?
46. cikk / 2085 Hiánypótlási felhívás tartalma
Kérdés: Egy árubeszerzésre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárásban veszünk részt, ahol az ajánlatkérő hiánypótlást küldött ki az egyik ártáblázattal kapcsolatban. A hiánypótlási felszólításban olyan követelményeket ír elő, amiről eddig nem volt tudomásunk. Mit tudunk tenni ebben a helyzetben?
47. cikk / 2085 Ajánlat elbírálása
Kérdés: A közbeszerzési eljárásban benyújtott közbeszerzési ajánlatok bírálata során milyen egyéb dokumentumok vehetők figyelembe az ajánlat érvényességének a megállapításához? Alapítható-e olyan dokumentumra egy ajánlat 73. § (1) bekezdés e) pont szerinti érvénytelensége, amelyet nem az ajánlattevő nyújtott be, hanem amelyre az ajánlatkérő internetes „keresőtevékenysége” eredményeként talált rá?
48. cikk / 2085 Ajánlati kötöttség időtartama
Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő egy több részből álló közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásában, hogy az ajánlati kötöttség minimális időtartama az első rész esetében 60 nap, a második rész esetében 30 nap? Egy közbeszerzési eljáráson belül lehet-e különböző az ajánlati kötöttség időtartama az egyes részek tekintetében?
49. cikk / 2085 Második helyezett ajánlattevő szerződéskötése
Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a második ajánlattevőnek is ítélhető az eljárás, amennyiben az első ajánlattevő árát ajánlja. Számomra nem világos, hogy ezt az értelmezést mi támaszthatja alá?
50. cikk / 2085 Feltételes közbeszerzés
Kérdés: Az ajánlatkérő 2023-ban feltételes közbeszerzési eljárást indított építési beruházás megvalósítása érdekében [nemzeti eljárásrend, a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerinti hirdetménnyel induló nyílt eljárás]. Az ajánlatkérő a beruházást európai uniós forrásból kívánta megvalósítani, az eljárás előkészítése során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló forrás nem lesz elegendő, ezért az ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján feltételes módon folytatta le az alábbi rendelkezés alapján (ajánlattételi felhívás és szerződéstervezet):
„Ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, továbbá – amennyiben az eljárás eredményeképpen szerződéskötésre kerül sor – a megkötésre kerülő vállalkozási szerződés nem lép hatályba az Ajánlatkérő által »az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet« alapján benyújtott, költségnövekmény iránti igény el nem fogadása, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadása esetén (kivéve, ha Ajánlatkérőnél az eljárás megindításakor – vagy utólag – biztosított fedezet összege elegendő a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötéshez).” Az eljárás eredményes volt, vállalkozási szerződés került megkötésre, azonban a szerződés hatályba léptetésére nem került sor, tekintettel arra, hogy a költségnövekmény iránti igényt elutasították. Van-e annak közbeszerzési szempontból akadálya, hogy az ajánlatkérő az újabb támogatási szerződése alapján a fedezet rendelkezésre állása esetében hatályba léptesse a két évvel korábban megkötött szerződést? A második kérdésünk, hogy van-e akadálya annak, hogy a felek a szerződésnek kizárólag a korábbi pályázati forrást megjelölő rendelkezéseit módosítsák [esetleg a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti „nem lényeges” jogalapon]? A szerződés egyéb rendelkezései (vállalkozói díj, műszaki tartalom, teljesítési határidő) változatlanok maradnak.
„Ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, továbbá – amennyiben az eljárás eredményeképpen szerződéskötésre kerül sor – a megkötésre kerülő vállalkozási szerződés nem lép hatályba az Ajánlatkérő által »az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet« alapján benyújtott, költségnövekmény iránti igény el nem fogadása, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadása esetén (kivéve, ha Ajánlatkérőnél az eljárás megindításakor – vagy utólag – biztosított fedezet összege elegendő a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötéshez).” Az eljárás eredményes volt, vállalkozási szerződés került megkötésre, azonban a szerződés hatályba léptetésére nem került sor, tekintettel arra, hogy a költségnövekmény iránti igényt elutasították. Van-e annak közbeszerzési szempontból akadálya, hogy az ajánlatkérő az újabb támogatási szerződése alapján a fedezet rendelkezésre állása esetében hatályba léptesse a két évvel korábban megkötött szerződést? A második kérdésünk, hogy van-e akadálya annak, hogy a felek a szerződésnek kizárólag a korábbi pályázati forrást megjelölő rendelkezéseit módosítsák [esetleg a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti „nem lényeges” jogalapon]? A szerződés egyéb rendelkezései (vállalkozói díj, műszaki tartalom, teljesítési határidő) változatlanok maradnak.
