970 talált cikk a gazdasági szereplő kifejezésre

Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?

Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e egy, a Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó szervezet azon – uniós értékhatár feletti becsült értékű – rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzési igénye, amennyiben a szervezet esetében a Kbt. 5. § (1) bek. e) pont második feltétele [azaz a következő fordulat: „irányítása az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét”] nem áll fenn, viszont a konkrét beszerzés (rendezvényszervezés) a becsült értékének több mint a felét kitevő mértékben klasszikus ajánlatkérőktől származó szponzoráció keretében valósulna meg? A szervezet kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, melynek éves költségvetése nem származik hasonló támogatásból. A támogató szervezetekkel kötött szerződés nem tér ki a közbeszerzési kötelezettségre.

Kérdés: Uniós nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk szolgáltatásbeszerzésre. Az ajánlatok felbontása megtörtént, a bírálati szakaszban észleltük, hogy az eljárásban nyújtott kiegészítő tájékoztatások tartalma a szolgáltatásnyújtási elvárások tekintetében részben eltértek egymástól. Van-e lehetőségünk a hibás kiegészítő tájékoztatás visszavonására, vagy figyelmen kívül hagyására?

Kérdés: Benyújtható-e jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárásban adott kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága miatt? Mi lehet a jogorvoslati eljárás eredménye?

Kérdés: Jogutódja vagyunk egy olyan cégnek, amely közbeszerzési ajánlatkérőnek minősült. Jogelődünknél két uniós értékű közbeszerzési eljárás volt folyamatban, a nyerteseket kiértesítették, de a szerződés megkötésére nem került sor. Kérdésünk arra irányul, hogy meg kell-e kötnünk a közbeszerzési szerződéseket, vagy mentesülhetünk valamilyen okból? Az a helyzet, hogy a szerződések pénzügyi forrása nálunk nem biztosított.

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós nyílt közbeszerzési eljárást indított májusban. Eddig kétszer módosította az ajánlattételi határidőt, a módosító hirdetményekben mindig megadta a módosítás indokát is. A harmadik módosítással, pár nappal az ajánlattételi határidő előtt, újabb hirdetményt tett közzé, amelyben visszavonta az eljárást. Jogszerű ez így? Már teljesen kész volt az ajánlatunk. Az ajánlatkészítésnek van költsége, ennek megtérítését kérhetjük az ajánlatkérőtől?

Kérdés: Egy DBR-ben felkerültünk az ajánlattevői jegyzékre. Az egyik versenytársunk részvételi jelentkezését érvénytelenné nyilvánították, majd később döbbenten tapasztaltuk, hogy ő is felkerült az ajánlattevői jegyzékre, pedig érvénytelen pályázatot adott be. Ez lehetséges?

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő kiküldött egy hiánypótlási felhívást az egyik pályázónak, amiből arra következtetünk, hogy nem a kiírásnak megfelelő terméket ajánlott. Szeretnénk a másik ajánlatot megtámadni, de ehhez meg kellene győződnünk arról, hogy jól gondoljuk-e. Kérhetjük az iratbetekintést a hiánypótlási felhívásra hivatkozással?

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson indultunk, amely eszközbeszerzésre vonatkozik. A bontási jegyzőkönyvből megtudtuk, hogy az általunk ajánlott terméket gyártó vállalat is ajánlatot tett. Emiatt a mi ajánlatunk most érvénytelennek minősíthető?

Kérdés: Lehet-e helyettesíteni a teljesítés alatt azt a szakembert, akit hibásan kért az ajánlatkérő (építészt kért építőmérnök helyett)?