Igazolások helyett saját nyilatkozat elfogadása nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti rezsimben egyszerű nyilatkozati formában lehet alkalmasságot igazolni. Van-e arra lehetőség, hogy ugyan az ajánlatkérő előírja a formailag kötöttebb igazolást, mégis elfogadja végül a saját nyilatkozatot, felgyorsítva ezzel az eljárás lefolytatását is? [Ezzel gyakorlatilag nem lenne szükség a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolások megkérésére.]
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet nemzeti rezsimben a közbeszerzési törvény 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.
Kapcsolódó címkék:    

Összefoglaló tájékoztató készítésének mellőzhetősége nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy előadáson a következőket hallottam: a továbbiakban nemzeti eljárásrendben nem kötelező az összefoglaló tájékoztató közzététele. Mivel építési beruházás esetében ez 300-700 millió forintig kötelező, árunál és szolgáltatásnál pedig nemzeti rezsimben nincs más út, nem értem, mi az újdonság az új szabályban?
Részlet a válaszából: […] 2019. április 1-jétől valóban változik a Kbt. 113. §-ának (5) bekezdése.Induljunk ki abból, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van saját eljárásrendet kialakítani, vagy a közbeszerzési törvény 113-116. §-ai szerinti szabályokban foglalt eltérésekkel a Második Rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.
Kapcsolódó címkék:  

Felhívás módosításáról szóló értesítés elkésettsége

Kérdés: Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő a felhívás módosításáról későn értesíti a gazdasági szereplőket, mivel a hirdetmény módosításának hiánypótoltatása elhúzódott?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő eset jogsértő jellegének megértéséhez érdemes megvizsgálnunk egy hasonló jogkérdésben született jogorvoslati döntést. A kérdéshez hasonló D. 250/2018. számú ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság az alábbiak szerint mérlegelte az adott esetet, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
Kapcsolódó címkék:        

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban a 113. § (1) bekezdése szerint legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított öt munkanapot követően, de 12 hónapon belül kell megküldeni az eljárást megindító felhívást. Már az összefoglaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

Hirdetmény feladása hiánypótlási felhívás ellenére eredeti tartalommal

Kérdés: A hirdetmény-ellenőrzés véleménye ellenére a tanácsadó eredeti tartalommal kívánja feladni a hirdetményt. Milyen következménye lehet ennek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegzésről szóló 44/2015. MvM rendelet szabályozza a hirdetmény-ellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
Kapcsolódó címkék:          

Jogorvoslati eljárás kezdeményezésének határideje

Kérdés: Az ajánlattevő uniós nyílt eljárásban jogorvoslati eljárást kíván kezdeményezni, melyről előzetes vitarendezésben értesítette az ajánlatkérőt. Számításaink szerint az előzetes vitarendezések nagyon koraiak, tehát igazolható, hogy a kezdeményező már 15 napja ismeri az ajánlatkérő válaszát. Indíthat-e jogorvoslati eljárást?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a Kbt. 148. §-ának tudomásra jutással kapcsolatos szabálya értelmezéséről szól. A főszabály valóban a tudomásra jutástól számított 15 napon belüli eljáráskezdeményezés.A Kbt. 148. §-ának (3) bekezdése alapján a kérelem – a (4)–(5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.
Kapcsolódó címkék:    

Összefoglaló tájékoztatóval induló eljárás mellőzhetősége

Kérdés: Ha ajánlatkérőként nem szeretnék összefoglaló tájékoztatóval induló eljárást indítani – mert nem tudok kiválasztani három vagy öt gazdasági szereplőt, és nem is szeretnék –, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 113. §-ának (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazható, ha– az építési beruházás becsült értéke a hétszázmillió forintot eléri vagy meghaladja;– a 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.
Kapcsolódó címkék:    

Opciógyakorlás minősítése

Kérdés: A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja szerint minden esetben szerződésmódosításnak minősül-e a szerződésben rögzített opcionális mennyiség/keretösszeg lehívása? Az opció gyakorlásának valamennyi feltétele, mennyisége/összege a szerződésben rögzítésre került. Tekintettel arra, hogy az említett rendelkezés módosításról, illetve módosulásról is szól, további kérdésünk, hogy az opció gyakorlása módosításnak vagy módosulásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontjában olyan esetet sorol a szerződésmódosítás keretébe, mely praktikusan nem igényli a szerződés aktív módosítását. Ezt erősíti a 141. § (7) bekezdése is, amikor az a) pont szerinti módosításról nem írja elő hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet ezzel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti:Ahol a Kbt. a felhívás kötelező tartalmi elemeként az ajánlatok felbontásának helyére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés r) pont, 94. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Dokumentáció pontosítása közzétételt követően

Kérdés: Lehetséges-e, hogy a dokumentációt pontosítsam a felhívás közzététele után?
Részlet a válaszából: […] Fontos arra figyelnie az ajánlatkérőnek, hogy a hirdetmény feladását követően csak akkor tudja az eljárási dokumentumokat is módosítani, ha hiánypótlást kapott a felhívással kapcsolatban. Át kell térni tehát arra a gyakorlatra, hogy az eljárást megindító hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
4
5
6
…
37