Találati lista:
1. cikk / 1482 Teljesítésigazolás
Kérdés: Közbeszerzési szerződést kötöttünk óvoda felújítására. A teljesítési határidőt túlléptük ugyan, de amiatt, hogy az ajánlatkérő 2 héttel később adta át a munkaterületet, és így 2 héttel később tudtuk megkezdeni a munkát. Akkor erről készült jegyzőkönyv, az ajánlatkérő is aláírta. Most a teljesítésigazolásba bele akarja írni, hogy 2 hét késedelem van, és fizessünk késedelmi kötbért. Mi ezt vitatjuk, álláspontunk szerint mi szerződésszerűen, 158 nap alatt teljesítettünk, amit az ajánlatban vállaltunk. Mi a jogi helyzet ilyen esetben? Ki kell adnia a szerződésszerű teljesítésről szóló teljesítésigazolást az ajánlatkérőnek?
2. cikk / 1482 A Kbt. 65. § (10) bekezdésének előírása
Kérdés: Ajánlatkérőként speciális gépbeszerzésre tervezünk uniós, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Országos szervezetként öt telephelyünk van az ország különböző részein. Számunkra nagyon fontos, hogy valamennyi telephelyünkön a szerződő partnerünk szakemberei végezzék el a megvásárolt gépsor telepítését és üzembe helyezését. Nem minősül versenykorlátozónak, ha ezt előírjuk a dokumentációban?
3. cikk / 1482 Szakember mint erőforrás igénybevétele
Kérdés: Több évre szóló közbeszerzési szerződésre irányuló eljárásban tervezünk ajánlatot tenni. Az alkalmassági feltételek összetettek, emiatt jelenleg nincs olyan munkavállalónk, akivel meg tudnánk felelni az ajánlatkérő által előírt szakmai alkalmassági feltételeknek. Ugyanakkor a megfelelő végzettséggel, képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel szerződéses kapcsolatban vagyunk, de csak abban az esetben vennénk át a jelenlegi munkáltatójától, ha elnyerjük a szerződést. Hogyan jelöljük ezt a helyzetet az ajánlatunkban?
4. cikk / 1482 Számlázás közös ajánlattétel esetén
Kérdés: Egy közös ajánlattevő megnyerte egy kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásunkat. Az együttműködési megállapodás szerint a konzorciumvezető nyújtja be a számlát, és a konzorciumi tagok később számolnak el egymással. Az egyik konzorciumi tag alvállalkozót jelentett be a kivitelezés során. Ebben az esetben hogyan kell betartani az alvállalkozói kifizetési szabályokat? Az alvállalkozót bejelentő konzorciumi tag leszámlázza az általa bejelentett alvállalkozó díját?
5. cikk / 1482 Referenciaigazolás kibocsátása
Kérdés: Az egyik alvállalkozónk kéri azt a referenciaigazolást, melyet egy olyan tevékenység során végzett, ahol ajánlattevőként elfelejtettük lejelenteni őt mint alvállalkozót. Megtagadható-e az igazolás kibocsátása?
6. cikk / 1482 Külföldi ajánlatkérő státuszának megállapítása
Kérdés: Mit tehetek akkor, ha nem tudom megállapítani, hogy a szerződést kötő másik fél ajánlatkérő, aki külföldi gazdasági szereplő, milyen okból tartozik az irányelvek hatálya alá? Ez azért lenne fontos, mert ha kiderülne, hogy nem kell referenciaigazolást kérni, akkor kényelmesebben lehetne a referenciát felhasználni, kevesebb lenne az adminisztráció, ami az ajánlattevőre hárul az eljárásban.
7. cikk / 1482 Szakember tapasztalata
Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?
8. cikk / 1482 Hiánypótlás szakember megnevezése esetében
Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat. A Dezső-féle közbeszerzési kommentárban olyan magyarázat szerepel, mely szerint a jogorvoslati fórum gyakorlata jó ideig következetes volt abban a tekintetben, hogy – a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási korlátra figyelemmel – nem engedett hiánypótlást sem a szakember megnevezésének elmaradása, sem az alátámasztó dokumentum hiánya esetén, mivel ezeket szakmai ajánlatnak tekintette (lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D.339/15/2017. vagy a D.358/9/2017. számú határozatait). A Döntőbizottság a magyarázat értelmében 2019-től kezdődően aztán eltérő megközelítést kezdett alkalmazni, amelynek lényege az, hogy nem tekintette a Kbt. 3. § 37. pont szerinti szakmai ajánlat körébe tartozónak sem a szakemberekkel kapcsolatos részszempont tekintetében tett ajánlatot, sem a szakember megnevezésének, illetőleg az ajánlati tartalomhoz kapcsolódó, annak ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentumokat, és erre figyelemmel ezek tekintetében a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti korlátot sem látta alkalmazhatónak. A hivatkozott döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság D.356/15/2019. számú határozata, amelyben az ajánlatkérő nem kérte a bevonni kívánt szakember megnevezését. Amennyiben egy eljárásban az alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontként meghatározott szakember megnevezését és önéletrajzát is kérte az ajánlatkérő, jogszerűen nyilvánítja-e érvénytelennek azt az ajánlatot, amely nem tartalmazza a szakember megjelölését?
9. cikk / 1482 EEKD kitöltése
Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban közös ajánlattevők tesznek ajánlatot, azonban azok közül mindegyik csak egy-egy alkalmassági követelménynek felel meg, mivel a közös megfelelés megengedett, abban az esetben az EEKD alfa-szakaszt hogyan szükséges kitölteni? Mivel nem felelnek meg valamennyi alkalmassági követelménynek, igent nem jelölhetnek.
10. cikk / 1482 Nem megfelelő szakember előírása
Kérdés: Lehet-e helyettesíteni a teljesítés alatt azt a szakembert, akit hibásan kért az ajánlatkérő (építészt kért építőmérnök helyett)?
