Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet az állásfoglalásából: […] A beérkezett ajánlatok bírálatának mellőzése, illetve a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása is szigorú szabályokhoz kötött.A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatának kötelezettsége terheli az ajánlatkérőt, amely kötelezettségtől...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 8.

Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az iratbetekintést illetően a Kbt. 45. §-a tartalmazza a szabályokat, amelyekben jogszabályi korlátokat is felállít az iratbetekintés tartalmával összefüggésben. A gyakorlatban elterjedt az a nézet, hogy az iratbetekintés fő funkciója az ajánlatkérő eljárási cselekményei...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 8.

EVK elleni EVK

Kérdés: Egy építési beruházásra kiírt tenderen indultunk. Az eredmény ellen előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be, amit az ajánlatkérő nem fogadott el. Szerintünk az ajánlatkérő nem válaszolt minden észrevételünkre, ezért jogsértőnek tartjuk a hiányos ajánlatkérői választ. Hogyan lehet egyáltalán előzetes vitarendezési kérelmet benyújtani azért, mert egy előzetes vitarendezési kérelemre adott ajánlatkérői válasz hiányos?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben szereplő felvetés igazán elgondolkodtató, de valójában nem kivitelezhető.A Kbt. nem határozza meg az eljárási cselekmény fogalmát, ennélfogva maga az előzetes vitarendezés és az arra adott válasz is tekinthető egy eljárási cselekménynek. A Kbt. 80. §-a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 8.

Közbeszerzési eljárás mellőzése

Kérdés: Utólag van módunk arra, hogy jogorvoslattal megtámadjuk a szerződéskötést, amennyiben Kbt. mellőzésével kötötték azt a felek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jogorvoslati eljárás megindítására vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 148-150. §-ai tartalmazzák. Ezek szerint jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, vagy az egyéb érdekelt nyújthat be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 10.

Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az érintett eljárásban ezek szerint hosszúra nyúlt a vitarendezés, vélhetően iratbetekintésekkel, esetleges további hiánypótlásokkal a vitarendezést követően, ami természetes módon hosszabbítja meg az ajánlati kötöttségi időszakot egészen addig, amíg az ajánlatkérő a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. március 6.

Hibás érvénytelenségi ok

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy az érvénytelenség mindenképpen fennáll, a kérdés csak az összegezés tartalma ellenére fennálló helyzet és az esetleges érvénytelenség felmerülése.Viszonylag hasonló esetben (D. 519/2023.) hozott döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 10.

Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési eljárás szabályai szerint a nyertesre vonatkozó döntés az eljárás lezárását jelenti, az ajánlatkérő a Kbt. 79. § (1) és (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezés megküldésével tájékoztatja az ajánlattevőket (minden ajánlattevőt egyidejűleg) az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. október 11.

Eljárás visszavonása

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzési szerződésre (munka- és védőruha) irányuló uniós nyílt közbeszerzési eljárást indított még az év elején. Eddig kétszer módosította az ajánlattételi határidőt, a módosító hirdetményekben mindig megadta a módosítás indokát. Szeptember elején, 5 nappal az ajánlattételi határidő előtt, újabb hirdetményt tett közzé, amelyben visszavonta az eljárást, melyet mi az ajánlattétel napján észleltünk, amikor már teljesen kész volt az ajánlatunk. Az ajánlatkészítésnek van költsége, ennek megtérítését milyen módon lehet kérni az ajánlatkérőtől?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 53. §-a rendelkezik az eljárás visszavonásáról az alábbiak szerint."53. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza.(2) Ha az eljárást...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. október 11.

Szükségtelen dokumentumok benyújtása és iratbetekintése

Kérdés: Az ajánlatkérőnek miként kell kezelni az ajánlattevő által benyújtott olyan dokumentumokat (pl. termékadatlapok), amelyek benyújtását az ajánlatkérő nem kérte, nem írta elő? Figyelmen kívül kell hagynia, vagy ellentmondás esetén felvilágosításkérést kell kérnie? Továbbá, ha a 2. helyezett ilyen (azaz az ajánlatkérő által benyújtani nem kért) dokumentumokra kér iratbetekintést, hogyan járhat el jogszerűen az ajánlatkérő? Megmutathatja ezeket a dokumentumokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlat érvényessége szempontjából a dokumentumoknak nincs jelentőségük, úgy szükségtelen a hiánypótlás is, hiszen egyértelmű, hogy nincs rá szükség. Gondolunk itt egy adatlap fordításának a bekérésére, melyet nem kért az ajánlatkérő. Az ajánlat ettől...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 14.

Formális ajánlattétel keretmegállapodásban

Kérdés: DBR-ben megkötött keretmegállapodás esetében, versenyújranyitások során az ajánlattevőnek minden esetben kötelező ajánlatot benyújtani? Ha az ajánlattevő csak felolvasólapot nyújt be, az ajánlatkérő alkalmazhat szankciót?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, a keretmegállapodásra tekintettel amennyiben a keretmegállapodásban újraversenyeztetés történik, úgy köteles az ajánlattevő ajánlatot benyújtani a Kbt. alábbi 104. § (3) bekezdése alapján:"Kbt. 104. § (3) Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 14.
1
…
3
4
5
…
42