1645 talált cikk a jogszabály kifejezésre

Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)

Kérdés: Három ajánlatot kaptam értékhatár alatt, de egyik sem elfogadható. Köteles vagyok-e megindokolni, miért nem szeretnék eredményt hirdetni?

Kérdés: Egyházi fenntartású intézményként többségi állami támogatás miatt a Kbt. hatálya alatt vagyunk. Uniós forrást nyertünk. DKÜ-kötelesek vagyunk?

Kérdés: Az iratbetekintést hogyan kell elektronikus formában megvalósítanom?

Kérdés: Ha egy ajánlattevő az alkalmasság igazolásához egyéni vállalkozó kapacitásait veszi igénybe, abban az esetben az EKR-ben a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon az egyéni vállalkozót természetes személyként kell feltüntetnie, vagy a regisztrált gazdasági szereplők nyilvántartásából kell kiválasztania? Azaz kell-e az egyéni vállalkozónak regisztrálnia az EKR-be, vagy elegendő, ha az egyéni vállalkozó adatait az ajánlattevő az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzíti? Okozhatja-e az ajánlat érvénytelenségét az, ha az ajánlattevő nem a megfelelő formában jelöli meg az egyéni vállalkozót a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon (vagyis formai hiba-e, ha nem a megfelelő módon tölti ki az ajánlattevő a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapot)?

Kérdés: A szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettségre vonatkozik a kérdésem. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint ha azt a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály az egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)–(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket, a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat, a szerződés módosítását követően haladéktalanul. A Kbt. nem nevesíti, hogy a szerződés felmondását is közzé kell-e tenni, azonban a fenti hivatkozás értelmezhető úgy is, hogy a felmondás is szerződésmódosítás, tekintettel arra, hogy módosítja a meglévő szerződést (megszünteti azt).

Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményeként határozott időre (3 évre) kötött szerződés (biztosítási) esetén jogszerű-e az olyan kikötés, hogy 4 hónapos határidővel bármelyik fél felmondhatja egyoldalú nyilatkozattal a szerződést a biztosítási évfordulóra?

Kérdés: Ha még 2021. január 31. napja előtt a Kbt. 115. §-a szerinti nemzeti eljárásban európai uniós forrású építési beruházást indítunk, az február 1-jével is megmarad ebben az eljárásrendben, akkor, ha még tart az ajánlati határidő, vagy ha nincs meg a bírálat/összegezés? Vagy újra kell indítani a beszerzést uniós nyílt eljárásban?

Kérdés: A 15 millió forint alatti beszerzéseknél melyik jogszabály írja elő, hogy már nem kell rotált ajánlattevői körrel dolgoznia az ajánlatkérőnek?

Kérdés: A központosított közbeszerzésről szóló új szabály szerint központosítják a független közbeszerzési tanácsadói szolgáltatást. Ez pontosan kire vonatkozik és főleg milyen tevékenységre? Például ajánlattevőt támogathatok tovább? Szakvéleményt írhatok egy közbeszerzési kötelezettség kapcsán? Vagy gyakorlatilag minden szerződésem megszűnik, amit az ajánlatkérőkkel kötöttem FAKSZ-ként?