Alvállalkozó bevonása értékelési szempontra, szakemberre vonatkozó műszaki szakmai alkalmassági követelmény hiányában

Kérdés: Egy, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban nem került előírásra műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelmény a szakemberekre vonatkozóan. Az értékelési szempontoknál viszont a teljesítésbe bevonni kívánt szakember műszaki szakmai tapasztalatát többletpontokkal értékelik (min. 0 hónap – max. 60 hónap). Az ajánlattevőnek – akit felkértek ajánlattételre – saját munkavállalói állományában nincs olyan szakembere, akivel a maximális 60 hónap műszaki szakmai tapasztalatot igazolni tudná. Az ajánlattevő a maximumot akarja megajánlani a szakemberre vonatkozó értékelési szempont tekintetében, emiatt felmerült az alábbi Értékelési szempontra – ha műszaki szakmai alkalmasság nem került előírásra – lehet-e a kapacitásnyújtó szervezet vagy alvállalkozó szakemberét megnevezni az eljárásban? Jól gondoljuk-e, hogy a kapacitást nyújtó szervezetet nem lehet igénybe venni e célból, mivel ez a szervezet csak az alkalmassági követelményeknek történő megfelelést biztosíthatja, azonban alvállalkozóként be lehet vonni, és megfelel a Kbt. előírásainak, ha a Kbt. 66. § (6) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozatban feltüntetjük alvállalkozóként a céget – amely rendelkezik a szakemberrel –, és megadjuk, hogy a projektvezetői feladatok ellátására kerül bevonásra a cég, továbbá a Kbt. 66. § (6) bekezdésének a) pontja szerinti nyilatkozatba szintén beírjuk, hogy projektvezetői feladatok ellátására alvállalkozót kívánunk igénybe venni? Jól gondoljuk-e, hogy az EKR-felületen ebben az esetben a "Gazdasági szereplők" pontban fel kell venni az alvállalkozó céget, és a cég "minősítése" tekintetében a három választási lehetőség közül a 2. pont (Alvállalkozó, akinek kapacitásait a gazdasági szereplő nem veszi igénybe) megjelölést kell használni?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdező jól gondolja, valóban nem kapacitást biztosító szervezeti keretek között lehet igénybe venni a gazdasági szereplőt, hiszen nem igazol alkalmasságot. A 115. § szerint alkalmasságot a későbbiekben már nem is írhat elő az ajánlatkérő, azaz a hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Jogszabályváltozás hatása a Kbt. 115. §-a szerint megindított eljárásra

Kérdés: Ha még 2021. január 31. napja előtt a Kbt. 115. §-a szerinti nemzeti eljárásban európai uniós forrású építési beruházást indítunk, az február 1-jével is megmarad ebben az eljárásrendben, akkor, ha még tart az ajánlati határidő, vagy ha nincs meg a bírálat/összegezés? Vagy újra kell indítani a beszerzést uniós nyílt eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Mivel a korábbi szabályok szerint indult az eljárás, így az ajánlatkérőnek kifejezetten kötelezettsége az eljárás lefolytatása, bírálata, döntés az eredményről és az összegezés elkészítése, a szerződés megkötése. Mivel az eljárás korábban indult, így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

A Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredménytelenné nyilvánítása

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban hogyan kell eljárni abban az esetben:
– Ha a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a nettó 300 millió forintot, és nincs tárgyalás (a tervezői árazott költségvetés szerint a becsült érték nettó 300 millió forint alatt volt, tehát jogszerű volt az eljárásfajta választása)? A Kbt. melyik szakasza alapján eredménytelen az eljárás?
– Ha a beérkezett ajánlatok között van olyan ajánlat, ami nettó 300 millió forint alatt van, és érvényes, alkalmas, és van olyan, ami nettó 300 millió forint felett van? A nettó 300 millió forint feletti ajánlat is bevonható a bírálatba?
Ha a legjobb ár-érték arány elérése esetén sem tud az ajánlattevővel az ajánlatkérő szerződést kötni, milyen indokkal utasíthatja el? A nettó 300 millió forint feletti ajánlatok érvénytelenek a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján? Elbírálhatók és érvényesnek tekinthetők a nettó 300 millió forint feletti ajánlatok is?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben a Kbt. 75. § (2) bekezdésének b) pontja alapján nyilvánítható eredménytelenné az eljárás, hiszen a 75. § (4) bekezdésében foglaltak szerint igazolható, hogy a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

A Kbt. 115. §-ának alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén ajogszabály-módosítást követően

Kérdés: A Kbt. új 115. §-a szerinti szabályok másként fogalmaznak, és nem érintik a határon átnyúló jelleget, ami miatt uniós forrás esetében alkalmaztuk az eljárástípust. Hatással van-e a módosítás a korábbi jogértelmezésre?
Részlet a válaszából: […] A 2021. február 1-jén hatályba lépő szabály értelmében uniós forrás felhasználása esetében nem alkalmazható a közbeszerzési törvény 115. §-a, függetlenül attól, hogy a korábbi megfogalmazás alapján a határon átnyúló jelleget nem azonosították az ajánlatkérők,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] A 2021. február 1-jei változással érintett 115. § szerinti előírás nem változik abban a tekintetben, hogy nem utal az eljárás más lehetőségre, mint a nyílt vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A kérdés releváns, hiszen az EKR lehetővé teszi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Közzététel a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban a 115. § (7) bekezdése szerinti közzétételnél elegendő az EKR rendszer általi közzététel, vagy ajánlatkérői oldalról is nyilvánossá kell tenni a közbeszerzési dokumentumokat? Kérdés továbbá, hogy a közbeszerzési dokumentumok alatt "a közzététel vonatkozásában" kifejezés alatt mit kell érteni? (Tervek, műszaki leírás, közbeszerzési iratminták, szerződéstervezet stb.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében az eljárást megindító felhívást és közbeszerzési dokumentumokat kell közzétenni, majd később az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők adatait és a bontási jegyzőkönyvet az alábbiak szerint.A Kbt. 115. §-ának (7) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Szerződéses érték növelése a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása esetén

Kérdés: Lehetséges-e a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredményeként létrejött szerződést akként módosítani, hogy 15%-kal növeljük a szerződéses értéket? Lehet-e a bővítést alkalmazni, ha azzal a szerződés értéke meghaladja a háromszázmillió forintot?
Részlet a válaszából: […] A 115. § szerinti eljárás esetében a Kbt. meghatároz egy értékhatárt (háromszázmillió forint), amelyet el nem érő becsült értékű beszerzés vonatkozásában eltérő eljárási szabályokat határoz meg. Ezek az eljárási szabályok lazábbak, egyszerűbbek, a nyilvánosságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Változások a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásokban

Kérdés: Egy konferencián elhangzott, hogy a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásnál is lesz könnyítés. Ez milyen formában várható?
Részlet a válaszából: […] A 2020. január 1-jén hatályba lépett módosítás – a Kbt. 113. § hatályon kívül helyezésével összefüggő technikai módosítás mellett – a Kbt. 115. § szerinti eljárás körében felmerült azon jogalkalmazói visszajelzésre reflektál, amely szerint az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Beszerzés tárgyának minősítése

Kérdés: A D.368/2019. ügyben az ajánlatkérő építési beruházás keretében kívánt telepíteni új gépészeti rendszert. Miért nincs nagyobb szabadsága az ajánlatkérőnek a beszerzési tárgy minősítésében, amikor műszaki értelemben lehet akár építési beruházásról is beszélni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. § (3) bekezdésének építésiberuházás-definíciója az alapja a minősítésnek, azonban nem kizárólagosan ez alapján kell az ajánlatkérőnek döntenie, hiszen a b) pont értelmében építmény kivitelezése esetében az "építmény" minősítést is vizsgálni kell.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Igazolások helyett saját nyilatkozat elfogadása nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti rezsimben egyszerű nyilatkozati formában lehet alkalmasságot igazolni. Van-e arra lehetőség, hogy ugyan az ajánlatkérő előírja a formailag kötöttebb igazolást, mégis elfogadja végül a saját nyilatkozatot, felgyorsítva ezzel az eljárás lefolytatását is? [Ezzel gyakorlatilag nem lenne szükség a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolások megkérésére.]
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet nemzeti rezsimben a közbeszerzési törvény 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.
Kapcsolódó címkék: