1005 talált cikk a KÉ-szám kifejezésre

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha rész- vagy alszempontra nincsen becsült érték?

Kérdés: Alkalmazni kívánjuk a Kbt. 51. §-ában meghatározott többváltozatú ajánlattétel lehetőségének megadását. Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározzuk a változatok minimumkövetelményét, valamint az egyes változatok műszaki tartalmát. Kérdésünk, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont szerinti értékelését hogyan kell elvégezni a változatok bírálatánál? Csak azonos tartalmú változatokat lehet összehasonlítani (például 1. ajánlattevő 1. változatát 2. ajánlattevő 1. változatával), vagy figyelmen kívül hagyva a változatokat, minden ajánlatot egymáshoz viszonyítva határozzuk meg a sorrendet? Abban az esetben, ha csak az azonos változatokat hasonlíthatjuk össze, akkor az egyes változatok közül mi alapján kell meghatározni az ajánlatkérő számára legelőnyösebb változatot? Összegezve kérjük szíves válaszukat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell értékelni a többváltozatú ajánlatokat! Tekinthető-e többváltozatú ajánlatnak, ha egy árubeszerzéshez (ez a minimumkövetelmény) többféle megoldást kérünk a garanciális javítások ellátására – például 1. változat: 1 év, 2. változat: élettartam-garancia stb.? Ennek értékelése hogyan történhet?

Kérdés: A kirívóan alacsony ár vizsgálatával kapcsolatos a kérdésünk. Ajánlatkérőként ugyanis az a gyakorlatunk, hogy építési beruházásainkban mi biztosítjuk a vállalkozók számára a speciális építési anyagokat. Ebből következően, miután speciális anyagokkal dolgozunk, pl. egy 400 millió Ft- os építési beruházásnál 200 millió Ft értékben adunk anyagot a vállalkozónak. Hogyan kell ebben az esetben a kirívóan alacsony árat kiszámolni, tekintettel arra a szabályra, hogy építési beruházás értékébe az ajánlatkérő által biztosított árubeszerzés értékét is bele kell számítani?

Kérdés: Közös ajánlattevőkkel külön szerződik az ajánlatkérő, vagy csak egy szerződés lesz, és kell-e az egyetemleges felelősségről nyilatkozni?

Kérdés: A Kbt. új, 305. §-ának (4) bekezdése szerint halasztott fizetés csak az ajánlattevőnek átutalandó összeg tekintetében alkalmazható, az alvállalkozókkal nem?

Kérdés: Egyre több hírportálon olvasható, hogy a közbeszerzési szerződések ellenértékét nem fizetik ki a szerződött ajánlattevőnek. Ilyenkor mit lehet tenni?

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha nekem nem fizet az ajánlatkérő, és én nem tudok fizetni az alvállalkozónak?

Kérdés: Szerződések áttekintésekor láttuk, hogy több szerződésben a feladatokhoz képest aránytalanul magas ellenérték szerepel. A szerződéseket természetesen közbeszerzési eljárásban kötötték, és már fél éve folyamatban van némelyik. Utólag léphetünk-e ez ellen?

Kérdés: Az ajánlattevő közvetlenül, vagy csak projekttársaságon keresztül teljesíthet? Vannak-e erre vonatkozó szabályok a Kbt.-ben?

Kérdés: A költségvetési évben egy nagy értékű gépen jelentős értékű javítás (szolgáltatás) történt. Még ebben az évben ugyanolyan gépet kívánunk beszerezni, mint a javított gép. A nemzeti közbeszerzési értékhatár besorolásához a szolgáltatást és az árubeszerzést egybe kell-e számítani?