3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Társaságunk közszolgáltató (víz, csatorna) tevékenységéhez a közbeszerzési értékhatárokhoz közeli mennyiségben szerez be csöveket, szerelvényeket, amelyek egy részét a tevékenység ellátásához felhasználja. Azonban az említett anyagok, szerelvények közel 50 százalékát a piaci munkákat végző kft.-nknek és idegen cégeknek továbbértékesítjük. Kérdés, hogy a fenti – továbbértékesített – mennyiségek értékét hogyan kell figyelembe venni a közbeszerzési beszerzési értékek meghatározásánál?

Kérdés: Ellentmondás van a Kbt. 300. § (6) bekezdésének egyszerű eljárásra előírt azon passzusa, miszerint nem hivatkozik vissza a Kbt. 54. §-ára – a dokumentáció elkészítésének kötelezettségére –, valamint a 162/2004. kormányrendelet azon pontja között, hogy "dokumentáció készítése akkor is kötelező, ha azt a Kbt. egyébként nem írja elő". Ez az ellentmondás súlyosan kihat az egyszerű eljárások (például építési beruházások) lefolytatására, mivel az ajánlatkérők általában nem készítik el a dokumentációt, annak hiányában pedig nem létezhet jó közbeszerzés. Jól értelmezem a jogszabályt?

Kérdés: A közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezet a 100 százalékos tulajdonában álló társaság 49 százalékos üzletrészét – meghatározott időtartamra – az irányítási jogokkal együtt kívánja értékesíteni, olyan formában, hogy az üzletrész megszerzőjének az üzletrész részbeni ellenértékeként egyébként közbeszerzés hatálya alá tartozó fejlesztéseket, beruházásokat kell finanszíroznia. Az üzletrész értékesítését közbeszerzési eljárás keretében kell-e megvalósítani?

Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.

Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?

Kérdés: A Kbt. 70. §-a egyértelműen fogalmaz arról, hogy egy eljáráson belül egy adott cég nem lehet ajánlattevő és egy másik cég alvállalkozója egyszerre. Mi a helyzet azonban akkor, ha az adott cég két másik cég alvállalkozójaként jelentkezik az eljárásban? Tehát X cég 10 százalék feletti alvállalkozója Y cégnek és Z cégnek is, egy adott eljárásban. Ez lehetséges?

Kérdés: Az üzletrész értékesítése előtt mint 100 százalékos tulajdonú társaságával megkötött közszolgáltatási szerződés jogi sorsa hogyan alakul az üzletrész értékesítését követően, mivel a közszolgáltatás teljesítése időtartama alatt változik a tulajdoni arány és az irányítási jog? (Azaz a közszolgáltató esetében nem teljesül az "egyedüli tag" feltétel, továbbá a Kbt. 2/A. §-a szerinti megállapodás már szerződéssé minősül.)

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, hulladékkezelési közszolgáltatással és távhőszolgáltatással foglalkozó cég megosztotta a Kbt. szempontjából a tevékenységeket, és a hulladékos oldalon klasszikus ajánlatkérőként jár el, míg a távhő területén közszolgáltatóként, és itt nem alkalmaz egyszerű eljárást. Helyesen jár-e el? (A Közbeszerzési Levelek tanácsadói alapján erre van lehetősége.)

Kérdés: A koncessziós törvény és a közbeszerzési törvény viszonyával kapcsolatos a kérdésünk, például ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában. Néhány önkormányzat saját tulajdonában lévő víziközmű kft.-t működtet. További önkormányzatokkal társul, és egyrészt fejlesztést, másrészt bővítést valósít meg a hálózatra uniós támogatásból. A fejlesztést, bővítést követően a társulás továbbra is közvetlenül a kft.-t kívánja megbízni az ivóvíz-szolgáltatással. Szükséges-e ebben az esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása?