Beszerzésrészek szétválasztásának tilalma

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 162/2004. Korm. rendelet szerinti szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatók szét. Ha az ajánlatban az alvállalkozók bevonása során az ajánlattevő megsérti ezt a rendelkezést, akkor az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ez szorosan értelmezve azt is jelentheti, hogy például egy tetőszerkezeti munka esetében nem vonható be külön alvállalkozó az ácsmunkára és külön alvállalkozó a bádogosmunkára. Vagy épületgépészeti munka esetén nem választhatók szét az alapszerelési és a szerelvényezési munkák alvállalkozói? A komplett tetőszerkezet és a komplett épületgépészeti munka nem választható szét sem szakági üzemeltetési, sem engedélyezési, sem pedig garanciális szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...egyrészére történő ajánlattételt, a szakági, üzemeltetési, engedélyezési vagygaranciális szempontból szorosan összetartozó részeket e szempontból sembonthatja meg. Az idézett jogszabályi rendelkezés azt jelenti, hogy építésiberuházásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Rendeltetésazonosság értelmezése építési munkák esetén

Kérdés: Egybeszámítás oktatási intézménynél 1,5 millió forint értékű, továbbá bruttó 2,5 millió forintos bekerülési értékű munka (tornatermet 2 tanteremmé alakítanak), plusz van harmadik építési beruházás is bruttó 31 millió forint összegre, ennek tárgya építésiengedély-köteles szárnynak a kialakítása. Mindhárom építési munka az iskolaépületet érinti, így felhasználásuk egymással közvetlenül összefüggőnek tekinthető, azonban a törvény rendeltetése azonos vagy hasonló kitételének értelmezése számunkra nem világos. A kérdés szerinti esetben mi a helyes értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...azonos vagy hasonló, illetőlegfelhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. A fenti, harmadik bekezdés szerinti feltétel igazából kétesetkört ölel fel, azaz vagy annak kell teljesülnie, hogy a munkák rendeltetéseazonos vagy hasonló, vagy annak kell teljesülnie, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Mentesülés a kizáró ok hiányának igazolási kötelezettsége alól OMMF-igazolás esetén

Kérdés: Kizáró okok tekintetében építési beruházás esetében mi alapján lehet eldönteni, hogy ajánlattevőnek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Magyar Bányászati Hivatal igazolásai közül melyiket kell csatolni az ajánlathoz?
Részlet a válaszából: […] ...a következő.Figyelemmel arra, hogy a 2006. évi LXV. törvény egy ponton megváltoztatta akizáró okok igazolásával kapcsolatos rendelkezéseket, a korábbi – igazolásoktárgyában kiadott – tájékoztatót is megfelelően módosítani kellett. Ennekmegfelelően a 2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési biztosok összeférhetetlensége a Ket.-ben

Kérdés: A közbeszerzési törvény meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyekben a közbeszerzési biztossal szemben egy adott eljárásban kizáró okok állnak fenn. Emellett a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is tartalmaz kizáró okokat. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2005. évi módosítását követően – 2005. évi LXXXIII.törvény – a 320. § (1) és (2) bekezdése a következő rendelkezésekettartalmazza.A közbeszerzési ügyben – a Ket. 42. §-ának (1) és (3)bekezdésében meghatározottakon túl – nem járhat el az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Ügyvédek tanácsadóként a közbeszerzésben

Kérdés: Ügyvéd lehet-e hivatalos közbeszerzési tanácsadó? Amennyiben igen, vajon a tanácsadói névjegyzékből megállapítható-e, ha valaki ügyvédként folytatja ezt a tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...aTanács által vezetett névjegyzékben szereplő közbeszerzési tanácsadókjogosultak.A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét a Tanács aKözbeszerzési Értesítőben és a honlapján teszi közzé.A névjegyzék tartalmazza a hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Elektronikus hírközlési szolgáltatások a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. módosítása 2006. január 15-étől bővítette a törvény hatálya alóli kivételek körét az elektronikus hírközlési szolgáltatás vonatkozásában. Kérdésünk, hogy a kivétel mely beszerzési tárgyakat érinti? Csak a szolgáltatásmegrendelést?
Részlet a válaszából: […] ...kihelyezésre (áthelyezésre) kerülő egységek esetében a kihelyezés(áthelyezés) megvalósításával összefüggő beszerzéseket is;– nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapjántörténő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Helyi székhely követelménye mint diszkrimináció a kiírásban

Kérdés: Ha egy helyi önkormányzat az ajánlat kiírásakor lokálpatrióta módon helyi székhelyű ajánlattevőket jelöl meg a hirdetményben (kiírásban), ez nem számít-e diszkriminatívnak? A megvalósulás során az alvállalkozók már nem lesznek/nem lehetnek helyi székhelyűek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő feltételnek a kikötése, az alkalmasságikritériumok között való megjelenítése egyértelműen diszkriminatív, egyben atörvény alapelveibe ütközik. Az egyenlő bánásmód követelménye, aversenysemleges magatartás vonatkozik az alvállalkozók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Alvállalkozó és támogató szervezet megkülönböztetése "szakember-szolgáltatás" esetén

Kérdés: Mi a lényegi különbség a 10 százalék fölötti alvállalkozó és a támogató szervezet között például akkor, ha a szakembereket "szolgáltatja" a támogató szervezet?
Részlet a válaszából: […] ...akár előnyösebb helyzetben is lehet ajánlattevő, amennyibenkülső erőforrásként aposztrofálja azt a vállalkozást, amely "szakembereket"biztosít a teljesítéshez, mely ebben a helyzetben jogszerű.A Közbeszerzések Tanácsa 1/2006. (K.É. 41.) számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat megváltoztathatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás esetén amennyiben az "eredeti" ajánlatban X. Y.-t mint szakembert jelölöm meg, azonban ő például nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyelvismerete hiányzik, és hiánypótlást követően Z.-t nevezem meg, aki a felhívásban előírt követelménynek megfelel, köteles-e elfogadni az ajánlatkérő a "megjelölt szakembert", vagy a hiánypótlást az ajánlat megváltoztatásának tekintheti, és – esetleg – az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja?
Részlet a válaszából: […] ...hiányosan benyújtott ajánlatában, mert azalkalmatlan alvállalkozó, illetve "szakember" cseréje nem tartozik ahiánypótlás körébe. Mindezeket támasztják alá – véleményünk szerint a Kbt. 81.§-ának, 83. § (1), (4)–(6), valamint (8) bekezdései is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Becsült érték ajánlatkérő általi szándékos piaci érték alá helyezése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő "szándékosan" a becsült értéket a piaci érték alá "helyezi", és például nemzeti rendben írja ki az eljárást, és a legfőbb ajánlattevő "közösségi" rendben tesz ajánlatot (kivéve egyet), az ajánlatok érvénytelenné nyilváníthatóak-e, illetve az eljárást eredménytelenné kell-e nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] ...tudnia kell bizonyítani. Nem hivatkozhat saját gyakorlatára,azonban jelzésértékű, amennyiben csak dömpingáron forgalmazott terméket fogadel például az ajánlatkérő. Ebben a helyzetben valóban nem jogszerűen járt el,azaz a becsült érték alacsony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
1
305
306
307
373