3730 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: A 15/2004. IM rendelet szerinti 16. számú melléklettel kapcsolatban egyik kollégánknak a következő észrevétele van: IV. 3. Adminisztratív információk; IV. 3.2. A dokumentáció beszerzésének feltételei esetében – tekintettel arra, hogy a nyílt, illetve a kétfordulós eljárások esetében is ez a minta használandó – zavaró, mivel csak a "beszerzésének határidejéből" derül ki, hogy ez az ajánlati vagy a részvételi szakaszra vonatkozik. Igaz, hogy a rendelet kitöltési útmutatójában ezen pont esetében is pontos leírás található, ennek ellenére az a véleményem, hogy ez a potenciális ajánlattevőknek, illetve jelentkezőknek nehézséget okozhat, ezért kollégánk javaslata a következő: 1. Hasonlóan a IV. 3.3. ponthoz, szerepeltetni kellene a zárójelben a következőt: attól függően, hogy nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos-e az adott közbeszerzési eljárás. 2. Az éppen "aktuális" eljárásra vonatkozó dokumentáció adatait határozzák meg – nyílt eljárás esetében az ajánlati dokumentációra, kétszakaszos eljárás esetében a részvételi dokumentációra –, ennek megfelelően a kétszakaszos eljárások esetében az "Egyéb információk" között a második ajánlattételi szakasz dokumentációjára vonatkozó adatok kerüljenek megadásra. Lehetséges a felvetés megvalósítása?

Kérdés: Az ajánlatkérő ajánlati felhívását egy nappal a beadási határidő előtt visszavonta. Bizonyítható, hogy az ajánlati dokumentáció ekkor már össze volt állítva, a szükséges igazolásokat az ajánlattevő beszerezte, a sokszorosítás megtörtént. Az ajánlat összeállítása – hiszen minden igazolást fizetni kell – megközelítően százezer forintba került az ajánlattevőnek. Jogosan követelheti-e az ajánlattevő költségeinek megtérítését ilyen esetben?

Kérdés: Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok – így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv – öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 786. számú kérdésére adott válaszra reflektálva kérdésünk az, hogy amennyiben nem az önkormányzati fenntartású kórház tulajdonában van a kft., hanem a fenntartó önkormányzat 100 százalékos tulajdona, akkor a jogügyletben érintett szereplők esetében (kórház – önkormányzati tulajdonú kft.) a sajátos jogi helyzetre tekintettel (ugyanaz a tulajdonos) mellőzhető-e a közbeszerzési eljárás?

Kérdés: Meddig érvényesek a Munkaügyi Felügyelőség és a Bányászati Hivatal igazolásai? (Erre a törvény, illetve a módosítása nem tér ki.)

Kérdés: Ugye nem emelik meg az egyszerű közbeszerzés értékhatárait, mert akkor közbeszerzés nélkül "suba alatt elmennek" azok a munkák is, amelyeket a kis- és középvállalkozások idáig legalább "egyenesben" meg tudtak nyerni? (Javasoljuk kiterjeszteni az értékhatár felét el nem érő esetekre is a kötelező, Közbeszerzési Értesítőben való meghirdetést, ezzel is tovább erősíteni a nyilvánosságot és az igazi piaci viszonyok kialakulásának lehetőségét.)

Kérdés: Társaság mint cég jegyeztette be magát hivatalos közbeszerzési tanácsadóként (van olyan alkalmazottja, aki megfelel a feltételeknek). Van lehetősége bevonni saját céget közbeszerzési tanácsadóként a saját közbeszerzési eljárásaiba?

Kérdés: Ki a felelős az eljárás dokumentálásáért, valamint a dokumentáció megőrzéséért abban az esetben, ha több (például 10-15) ajánlatkérő közös tenderét egy megbízott szervezet vagy személy bonyolítja le? Mi az elfogadható gyakorlat ebben a kérdésben?

Kérdés: Hogyan érhető el a platformfüggetlenség a közbeszerzési eljárásokban, illetve a gyakorlatban hogyan biztosítják azt?