3696 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban előírták, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább 1 fő, a 266/2013. kormányrendelet szerinti "MV-É-M" kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a kormányrendelet 1. melléklete IV./1. rész 4. pontjában meghatározott végzettséggel és gyakorlattal, vagy 1 fő, érvényes, a kormányrendelet 1. melléklete IV./1. rész 4. pontja szerinti "MV-É-M" kategóriájú felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkező szakemberrel. A szakember többlettapasztalata (minimum 0, maximum 36 hónap) pedig értékelési részszempontként került előírásra. Továbbá az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (6) bekezdésének második mondatára figyelemmel előírta, hogy ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, akkor az ajánlatkérő kizárólag egy alkalommal fog újabb hiánypótlást elrendelni. Egy ajánlattevő a hivatkozott alkalmassági feltételre MV-É jogosultsággal rendelkező szakembert mutatott be 36 hónap többlettapasztalattal. Helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a Kbt. fent hivatkozott rendelkezése alapján hiánypótlást rendel el az alkalmassági követelménynek való megfelelőség biztosítása érdekében? Ha igen, és az ajánlattevő bemutat egy új szakembert, aki rendelkezik MV-É-M jogosultsággal, és megajánl 36 hónap többlettapasztalatot, hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. azon rendelkezését, miszerint "(...) az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását"? Figyelembe veheti-e az ajánlatkérő az értékelés során a nyilvánvalóan alkalmatlan szakember által bemutatott, nem releváns FMV-jogosultság birtokában végzett 36 hónap többlettapasztalatot az újonnan bemutatott alkalmas szakember tekintetében, aki rendelkezik a releváns 36 hónapos többlettapasztalattal? Tekintettel arra, hogy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség érdekében hiánypótlás keretében pótolt új szakember bemutatása csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tények változását, tekinthető-e a pótolt szakember nem releváns többlettapasztalata 0 hónapnak az értékelés során?

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet szerinti számlaellenőrzés során vita van a teljesítő fél és az alvállalkozó között, a per jelenleg is tart, ellenben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között nincs vita. Hogyan tud az ajánlatkérő mielőbb fizetni? (Az uniós forrás elszámolása miatt le kellene zárnia az ügyletet.)

Kérdés: Építési beruházás esetén a Kbt. 135. §-ának (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kötelező előleg alapja a szerződésben foglalt, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás. Az előleg mértéke 5%. Kérdésem, hogy az így kiszámított előleg összege növelhető áfával, vagy a nettó szerződéses ár 5%-a már a kifizethető előleg teljes összegét takarja, azaz tartalmazza az áfát is? (Ez utóbbi esetben tekinthető úgy a szabályozás, hogy a kötelező előleg mértéke tulajdonképpen 3,94%+áfa.) Példával élve egy 100 millió+áfa összegű szerződés esetén 5 millió+áfa, vagy bruttó 5 millió forint az előleg összege?

Kérdés: Olvasva a 49/2019. számú DB-döntést – vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettség súlyos megszegése tárgyában –, arra a következtetésre jutottam, hogy a döntés nem megfelelő, hiszen nem az ajánlattevő, hanem az alvállalkozó végezte el a munkát, a döntés mégsem erről szól. Mi erről a véleményük?

Kérdés: Egy előadáson a következőket hallottam: a továbbiakban nemzeti eljárásrendben nem kötelező az összefoglaló tájékoztató közzététele. Mivel építési beruházás esetében ez 300-700 millió forintig kötelező, árunál és szolgáltatásnál pedig nemzeti rezsimben nincs más út, nem értem, mi az újdonság az új szabályban?

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?

Kérdés: Védelmi beszerzés esetében a szerződésteljesítés vonatkozásában van-e hatásköre a Közbeszerzési Döntőbizottságnak?

Kérdés: Mint ismeretes, a Kbt. rendelkezései közül 2018. november 29-i hatálybalépéssel kikerült az a szabály, amely építési beruházás esetén 65%-ra korlátozta az igénybe vehető alvállalkozói szerződés értékét [138. § (5) bekezdés]. A korlátozás eltörlésével kapcsolatban ugyanakkor a hatályba léptető rendelkezések nem tartalmaznak további részletszabályokat arra vonatkozóan, hogy e rendelkezések kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandóak, vagy a jogszabály erejénél fogva érvényesülnek a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is. Kérdéseink a fenti jogszabály-módosítás vonatkozásában az alábbiak:
A hivatkozott, Kbt. 138. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés eltörlése, azaz az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandó, vagy ez a lehetőség érvényesül a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is? Utóbbi esetben a rendelkezés a jogszabály erejénél fogva érvényesül, azaz további cselekmény (így például szerződésmódosítás) nélkül a nyertes ajánlattevő a 138. §-ban foglaltak alkalmazásával bevonhat a korábbi 65%-os korlátot meghaladóan további alvállalkozókat? Ha igen, akkor szerződésmódosítás olyan szerződések esetén sem szükséges, ahol a 138. § (5) bekezdésre történő hivatkozás akár a konkrét jogszabályhelyre történő utalással, akár a korlátozás szövegszerű megfogalmazásával is megjelent? Ha nem a jogszabály erejénél fogva érvényesül az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége, de az erre vonatkozó szerződésmódosítást követően a korlátozás feloldható lesz a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is, abban az esetben a szerződésmódosítás során a Kbt. 141. §-ban foglaltak közül melyik jogalap alkalmazása jogszerű?

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?

Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?