744 talált cikk a kivétel kifejezésre

Kérdés: Az új módosítás értelmében ha nem érkezik két érvényes ajánlat, akkor az ajánlatkérőnek kötelessége jelezni, hogy nem akarja eredménytelenné nyilvánítani az eljárást?

Kérdés: Ha kutatás-fejlesztés céljából szeretnénk szolgáltatást és árut is venni, alkalmazhatunk-e külön-külön két különböző kivételt?

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?

Kérdés: 2016. november 1-jén a Kbt. 196. §-ának (2) bekezdése alapján hatályba lépett a Kbt. 31. §-ának (5) és 32. §-ának (3) bekezdése, amelyek a központosított közbeszerzések elektronikus úton történő megvalósítását írják elő. Várható-e a központosított közbeszerzéseken kívül minden közbeszerzési eljárás elektronikus úton történő lebonyolításának kötelezővé tétele?

Kérdés: Helyi önkormányzat több építési telket magában foglaló területtel rendelkezik. Egy beruházó cég megkereste az önkormányzatot azzal a szándékkal, hogy a telkeket megvásárolná, és azokra lakóingatlanokat építene. A telkek ellenértékét azonban nem pénzben fizetné meg, hanem az önkormányzat tulajdonában maradó telekre az önkormányzat részére építene egy ingatlant, mely az önkormányzat tulajdonába kerülne, és azt szabadon használhatná. Ez a konstrukció a Kbt. hatálya alá tartozik-e?

Kérdés: A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel alkalmazható akkor is, amikor a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás teljes körű lebonyolítását végzi, vagy csak az ellenjegyzésre értjük? (Nem nagyon tudom a kettőt szétválasztani, de hallottam ilyen véleményt is.)

Kérdés: Előfordulhat-e, hogy ugyanazon szervezetnek más-más jellegű tevékenységeihez kapcsolódó beszerzései esetében más-más értékhatárokat kell figyelembe vennie?
Konkrétan: egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cég sokrétű tevékenységet folytat. Például: a cég üzemelteti a helyi strandfürdőt, de feladatai közé tartozik a település autóbusz-közlekedésének üzemeltetése is. Az első esetben a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárokat kell figyelembe vennie, a második esetben viszont – tekintettel arra, hogy a 2012. évi XLI. törvény 23. §-ának (1) bekezdése alapján ez utóbbit csak közszolgáltatási szerződés keretében lehet folytatni – a közszolgáltatókra vonatkozó értékhatárokat?

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő úgy írja ki a felhívást, hogy nincs arra fedezet?

Kérdés: Adott tenderen egy potenciális ajánlattevő a közbeszerzésben várhatóan részt vevő ajánlattevőknek körlevelet küldött. A körlevél lényege az volt, hogy a címzettnek vállalnia kellett, hogy ha indul a tenderen, és megnyeri azt, akkor a beszerezni kívánt áru egy részét (igen nagy hányadát) a körlevelet kiküldő ajánlattevőtől szerzi be. Ez az eljárás minek minősíthető a közbeszerzés szempontjából?

Kérdés: Az öntisztázás intézménye nehezen értelmezhető bizonyos kizáró okok esetén. Különösen kérdéses, hogy egy jogerős határozatban a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől eltiltott gazdasági szereplő jogosult-e élni az öntisztázás lehetőségével?