333 talált cikk a kizárás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytatunk le. Az értékelési sorrendben első helyezett ajánlattevő az ajánlatában nemleges nyilatkozatot tett a kapacitást biztosító szervezet bevonására, ugyanakkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolás (bekérésünkre) egy másik szervezet referenciáját csatolta. Kérdésünk, hogy megállapíthatjuk a hamis nyilatkozattételt?

Kérdés: Egy DBR-t állítottunk fel árubeszerzésre. A DBR-be felvett egyik részvételi jelentkezőnk jelezte, hogy végelszámolás alá került. Kell formális döntést hozni a végelszámolás miatt, vagy egyszerűen csak nem küldünk neki több ajánlattételi felhívást?

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban tudomást szerezhet-e a kérelmező a versenytárs által üzleti titokká minősített adatokról?

Kérdés: Ha felmondja az ajánlatkérő a szerződést, melyet a DBR-ben kötött egy céggel, attól még a DBR-ben bent marad az adott cég? Ha súlyos szerződésszegéssel mondja fel, és ki is zárja az érintett céget a DBR-ből, de tisztázza magát, akkor pár hónap vagy a 3 év letelte után újra visszakerül a közbeszerzési piacra, és akkor a még élő DBR-be is automatikusan visszakerül? Vagy minden DBR-be újra be kell nyújtania a részvételi jelentkezést?

Kérdés: Mi a teendő, ha a becsült érték meghatározása érdekében bekért indikatív ajánlatok alapján az állapítható meg, hogy az összes többi ajánlathoz képest van kirívóan magas összegű indikatív ajánlat? Az ajánlatkérő számára kiemelten fontos a becsült érték meghatározása, mert az eljárási rezsim mellett ezt is figyelembe kívánja venni a keretösszeg meghatározása során, mivel a keretszerződésben 70%-os lehívási kötelezettséget kíván vállalni a megadott keretösszegre. Abban az esetben, ha a magas indikatív ajánlatot is a számtani átlagba számítja, jóval magasabb összeg lesz a becsült érték. Az ajánlatkérő helyesen jár-e el, ha a becsült érték meghatározása során csak a közel azonos összegű ajánlatokat veszi figyelembe? Amennyiben igen, mely jogszabályi rendelkezésből vagy jogalkalmazást segítő útmutatóból vezethető ez le?

Kérdés: Amennyiben a keretmegállapodás eredményeként kiadott közvetlen megrendelések szerződésteljesítési szakaszában a közös ajánlattevők vezetője kizáró ok alá kerül, az egyetemlegesség miatt a teljes konzorcium kizáró ok hatálya alá kerül? A Kbt. 62. § (1) bek. b), c), d) pontok talán a legrelevánsabbak a kérdésben, de összességében általánosságban is felmerül a kérdés, valamennyi kizáró okra vonatkozóan.

Kérdés: Az eljárásom ellenőrzése során a következő felhívást kaptam: „Kérjük, hogy a kizáró okok ellenőrzése kapcsán szíveskedjenek megküldeni az eljárásban érintett összegezésben nyertesként és nyertes ajánlattevőt követőként kihirdetni tervezett gazdasági szereplő vonatkozásában az alábbi kizáró ok tekintetében elvégzett ellenőrzés alátámasztására vonatkozó dokumentumot: NAV – be nem jelentett alkalmazottak.” Kérem, segítsenek, mire gondol itt az ellenőrző szerv?

Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.

Kérdés: Az eljárás uniós rezsimben történik, melyben a beérkezett ajánlatok közül az egyiknek rendkívül alacsony az ára. Véleményünk szerint elkerülhetetlen az aránytalanul alacsony ár vizsgálata és indokolás kérése. Hogyan hívhatjuk erre fel az ajánlatkérő figyelmét? Informálisan, vagy egyéb kommunikációban van azonnali jogorvoslat? Vagy esetleg az iratbetekintés során?