Kizáró okok ellenőrzése büntetőjogi intézkedés esetében

Kérdés: Valamely ajánlattevőnél a cégjegyzékben vagyoni részesedés lefoglalása szerepel, amelyet büntetőjogi intézkedés előzött meg. Az ajánlatkérőnek milyen lehetőségei vannak ennek ellenőrzésére a kizáró okok vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben javasolt, hogy az ajánlatkérő felvilágosításkéréssel forduljon az ajánlattevőhöz, mivel nyilvános adatbázis nem áll rendelkezésre, ahol további információhoz juthatna. Valójában a kérdés az, hogy mely kizáró oknak felel meg esetlegesen az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Kizáró ok hatálya alá kerülés szerződés aláírása előtt

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás szabályosan lezajlott, megtörtént az eljárás eredményéről történő összegzés megküldése, szerződéskötésre azonban még nem került sor. A nyertes ajánlattevő, aki az eljárásban nyilatkozott a kizáró okok felől – melyet az ajánlatkérő leellenőrzött és rendben talált –, a szerződés aláírása előtt szóban, telefonon jelezte, hogy időközben a kizáró okok hatálya alá került (rajta is van GVH listáján). Tekintettel arra, hogy az eljárás uniós forrásból finanszírozott, az ajánlatkérőt sürgeti a pályázati határidő, azonban kérdés, hogy az ajánlatkérő a jelen helyzetben aláírhatja-e a nyertes ajánlattevővel a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítéléséhez tisztázni kell, hogy mikor került az ajánlatkérő a kizáró ok hatálya alá. Amennyiben még az értékelés szakaszában, úgy nem volt kihirdethető érvényesen nyertesnek, hiszen kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevő nem lehet eljárás nyertese. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a DBR-ben

Kérdés: Indítottunk egy DBR felállítására irányuló eljárást. A beérkezett részvételi jelentkezéseket elbíráltuk, és felállítottuk a rendszert, majd kiküldtünk a rendszerben egy ajánlati felhívást, melyre válaszul az egyik ajánlattevő jelezte, hogy ő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá került, és kéri, hogy tegyük meg a szükséges intézkedéseket. Ki kell-e zárni a DBR-ből az ajánlattevőt, és ha igen, melyik pontra hivatkozva? Vagy mivel nincs ajánlattételi kötöttség, maradhat a DBR-ben, legfeljebb az ajánlatát kell érvényteleníteni abban az esetben, ha mégis ajánlatot tenne az egyik felhívásunkra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. § (8a) bekezdése alapján a gazdasági szereplő jelezni köteles a kizáró ok hatálya alá tartozást, azaz cselekménykényszer áll fenn, hiszen az ajánlatkérő ezt követően ellenőrzi a megfelelőséget, és amennyiben nem felel meg, úgy kizárja, és ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének elítélése, mint kizáró ok

Kérdés: Indulhat-e közbeszerzési eljárásban olyan cég, melynek elnök-vezérigazgatóját másik tagállamban jogerősen elítélték korrupció miatt? Mi történik, ha lemond? Indulhat a cég a későbbiekben? Vagy mindenképpen öntisztáznia kell? Öntisztázás esetén le kell mondania az érintett vezetőnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában a kötelező kizáró okok között rögzíti a gazdasági szereplő vonatkozásában többek között az alábbi – elsősorban személyhez kötődő – kizáró okot:Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Az ajánlatkérő mérlegelési lehetősége kizáró okok esetében

Kérdés: Eldöntheti-e az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja ellenére az érvényességet, vagy jogorvoslat keretében kezdeményeznie kell, hogy ezt megállapíthassa?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okoknál az a trend figyelhető meg, hogy egyre több esetben az ajánlatkérőnek mérlegelési lehetőséget biztosít a jogszabály. Ez a helyzet a 62. § (1) bekezdés c) pontja esetében is. Eredetileg egy kötelező kizáró okot szabályoz a Kbt., melynek vonatkozásában a 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Ajánlattevő kizárása alvállalkozója kizáró ok hatálya alá kerülése miatt

Kérdés: Ki kell-e zárnom az ajánlattevőt, ha az alvállalkozója – nem pedig a kapacitást biztosítója – kizáró ok hatálya alá kerül?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az érintett eljárásban az ajánlattevő nevesítette alvállalkozóját. Véleményünk kialakításához alapul szolgál az EUB C-395/18 Tim Spa contra Consip döntése, melyben a bíróság úgy vélte, hogy a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Kapacitást biztosító cég kizárása bírálati szakaszban

Kérdés: Kizárhatja-e az ajánlatkérő a kapacitást nyújtó céget bírálat közben, ha az érintett cég kizáró ok alá került, vagy hiánypótlást kell kérnie, illetve mi az eljárásrend ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Értelmezésünk szerint már a bírálati szakaszban, amikor még nem döntött az ajánlatkérő az egyes ajánlatok érvényességéről, történik a kizáró ok alá kerülés. Amennyiben az ajánlatkérő tudomást szerez a kizáró ok hatálya alá kerülésről, szükséges annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] Az új, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, ha súlyosan megsértette a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Kötbérigény érvényesítésének időpontja az új, fakultatív kizáró ok szempontjából

Kérdés: Ha a szerződésszegés, amely miatt az ajánlatkérő kötbérigényt érvényesít, 2015. november 1-je előtti, de a kötbérigényt november 1-jét követően érvényesíti az ajánlatkérő az ajánlattevővel szemben, az az új fakultatív kizáró ok körébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény hatályba léptető rendelkezései alapján, a szerződésszegésre vonatkozó 142. § (5) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség a Közbeszerzési Hatóság felé a törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.
1
2