Eljárás irreális alkalmassági feltétel meghatározása esetén

Kérdés: Véleményünk szerint az ajánlatkérő árbevételmértékének előírása a beszerzés tárgyával kapcsolatos termékek vonatkozásában irreális. Van-e valamilyen előírás arra, hogy milyen mértékű árbevétel írható elő az alkalmasság feltételeként adott beszerzésre? Esetleg a becsült érték arányában meghatározva?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben irányadó 310/2011. kormányrendelet szintén a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében szabályozza az árbevételre vonatkozó előírásokat. A rendelet 14. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az előző, legfeljebb 3 évre vonatkozóan kérhető a nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Kivételi kör változása a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 2014. szeptember 30-ai módosítása a 9. § kivételi körét is megváltoztatta, többek között az (5) bekezdés i) pontjával. Kérdésem az, hogy a gazdasági társaságok folyószámlahitelei és beruházási hitelei a Kbt. módosítását követően a kivételek körébe tartoznak-e? A kivételi kör ugyanis kölcsönökre vonatkozik. A kölcsön és a hitel fogalmát gyakran szinonimaként használják, viszont a két fogalom nem ugyanaz. Ehhez képest a Kbt. 9. § (5) bekezdésének i) pontja milyen esetekben alkalmazható, tartalmazza-e a hitelfelvétel, hitelszerződés körét is? Ugyanaz, vagy mennyiben érint más kört, mint a Kbt. 120. §-ának k) pontjában meghatározott kivételi kör?
Részlet a válaszából: […] Az új kivételi szabály az alábbiak szerint szól. A törvény szerinti eljárást – ha a közbeszerzés tárgya szolgáltatásmegrendelés – nem kell alkalmazni a következő esetekben: ... kölcsönök, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Vételi opció a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk a közbeszerzésben vételi opció alatt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésben vételi opció alatt vételi jogot értünk. Erre a Kbt. már a becsült érték meghatározásánál utal, mikor a beszerzési tárgy meghatározása során mennyiségileg vagy időintervallumban kívánja az ajánlatkérő kiegészíteni – saját döntésétől függően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Részajánlattételi lehetőség biztosításának korlátjai

Kérdés: Kiírhatom-e úgy a tendert, hogy kizárólag részajánlattételre adok lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] A részajánlattételi lehetőség biztosítása jelenleg az alábbiak szerint szerepel a Kbt.-ben.A törvény 46. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Dokumentációban közölttől eltérő feltételek a szerződésben

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződést biztosító mellék­kötelezettségek tekintetében súlyosabb feltételeket emelt be a végleges szerződésbe (a feltételeket egy melléklet tartalmazza), mint amelyek a dokumentációban lévő szerződésben szerepeltek, és amelyeket mi a nyilatkozatunkkal elfogadtunk. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A szerződésre, szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 49. §-a tartalmazza.Eszerint az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében – dokumentációt, versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Értékelési szempont meghatározása versenypárbeszédnél

Kérdés: A versenypárbeszédnél mikor határozom meg az értékelési szempontot? Azt tudom, hogy csak összességében értékelhetek. Logikusan a 3. sza­kaszban lenne a helye az értékelési szempont meghatározásának. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – összhangban az irányelvekkel – az első szakaszban megadott standard szabályok alapján teszi kötelezővé az értékelési szempontok közzétételét, mely a Kbt. 106. §-ának (3) bekezdése alapján nem változhat.‏A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése

Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással, annak tartalmával, megadásával, a határidőkkel kapcsolatos közbeszerzési rendelkezéseket alapvetően az ajánlatkérőnek kell betartania. Abban az esetben, ha az ajánlattevő észleli, hogy a kiegészítő tájékoztatás feltételezhetően nem felel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Felolvasólap és költségvetés pótolhatósága építési beruházásra irányuló beszerzéseknél

Kérdés: Építési beruházások esetén a végleges ajánlatok megtételekor a felolvasólapot és a költségvetést kell benyújtani. Hiánypótoltatható-e a felolvasólap, ha nem nyújtották be azt? Annak hiányában érvényessé nyilvánítható-e az ajánlat a költségvetési főösszesítő alapján? Másrészt, amennyiben csak a felolvasólap kerül benyújtásra, hiánypótoltatható-e a költségvetés? Harmadrészt (építési beruházás esetén), amennyiben a végleges ajánlat keretében benyújtott költségvetés hibás, alkalmazható-e rá a Kbt. 67. §-ának (8) bekezdése és milyen körben?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó szabályok értelmében, a Kbt. 67. § (7) bekezdésének b) pontja alapján, amennyiben a részletes költségvetésből kiderül a végső ajánlat mértéke, úgy a felolvasólap pótolható, hiszen tartalmilag – amennyiben csak az ár volt az értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Adatközlés a teljesítésben részt vevőkről

Kérdés: Mely esetben írhatja elő az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő közölje a tejesítésben részt vevő személyek nevét és képzettségét?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság előírásához szükséges igények megfogalmazása során a korlátot a Kbt. alábbi általános szabálya adja, melynek megfelelően aránytalan terhet az ajánlatkérő nem tehet az ajánlattevőkre. Aránytalan teher lehet minden egyes szakmunkás, takarító nevét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Hiánypótlási felhívás hiánypótlással nem orvosolható ajánlati hiba esetén

Kérdés: Hulladékszállítási szolgáltatás nyílt eljárása során az egyik bírálati részszempont a hulladékgyűjtő edények egyszeri ürítési díja. A díjat a dokumentáció előírásai szerint nettó forintban, egész számmal kell megadni, az ajánlattevő azonban az ajánlatában a díjat nem egész számmal adta meg. Megítélésünk szerint ez nem hiánypótolható, hiszen bírálati részszempontot érintene a hiánypótlás. Ugyanakkor ilyen és hasonló esetben, amikor hiánypótlással sem orvosolható az ajánlat hibája, kötelező-e felszólítani hiánypótlásra az ajánlattevőt, ha más hiányosságai is vannak, vagy hiánypótlás nélkül érvényteleníthető az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kifejezetten nyílt eljárásról szól, azaz a kérdéses időpontban, amikor erről az ajánlatkérőnek döntenie kell, az ajánlati kötöttség már beállt. A Kbt. 67. §-a értelmében amennyiben értékelési szempontot érintene a hiánypótlás, nincs lehetőség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
1
14
15
16
51