Független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó eljárása a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt

Kérdés: A független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadónak ügyvédnek is kell lennie ahhoz, hogy eljárhasson a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 145. §-ának (7) bekezdése értelmében nem szükséges, hogy a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó ügyvéd is legyen.A rendelkezés szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a felelős akkreditált közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Jogorvoslati jogosultság gyakorlásának határideje

Kérdés: Miért indíthat az ÁSZ egy 2013-as ügyben még most is jogorvoslati eljárást? Nem késői ez most már? (Közbeszerzés mellőzése történt.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (régi Kbt.), mely 2013-ban hatályban volt, az alábbi határidőket határozta meg az ÁSZ számára jogorvoslati eljárás indítására:A régi Kbt. 140. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása hivatalból

Kérdés: Ha bizonyos kérelmi elemekre megállapítja a KDB, hogy megkésett, jogsértő, nem kötelező-e saját hatáskörben eljárnia, felhívni a Közbeszerzési Hatóság elnökének a figyelmét a jogsértő eljárásra?
Részlet a válaszából: […] A hivatalból történő eljárást a Kbt. 152. §-ának (1) bekezdése alapján lehet kezdeményezni, melynek feltétele, hogy a felsorolt szervezeteknek, személyeknek feladatkörük ellátása során jusson tudomására az eljárás alapjául szolgáló információ.A Kbt. 152. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Eltérő döntés lehetősége a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok esetén

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja esetén hogyan biztosítható a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett adatbázisban lévő adatok vizsgálatával az, hogy egyes ajánlatkérők ne döntsenek eltérő módon adott ajánlattevő kizáró ok alá tartozásáról? A hatóság ugyanis az ajánlatkérőre bízza annak eldöntését, hogy a szerződésszegés súlyosnak minősül-e. Amennyiben az ajánlattevő már fent van ebben az adatbázisban, miért nem mondható ki egyértelműen a súlyos szerződésszegés ténye?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti adatbázisában felsorolt esetekkel kapcsolatban az alábbiakra hívja fel a figyelmet:"A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 187. §-a (2) bekezdésének ac) pontjában megfogalmazott feladatát teljesítve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Kbt. 75. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásának időkorlátja

Kérdés: A Kbt. 75. § (1) bekezdésének f) pontja új eredménytelenségi okot vezetett be. Ez az eredménytelenségi ok milyen időkorlátok között alkalmazható, azaz mikor élhet ezzel az ajánlatkérő? Együtt értelmezendő ez a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdésével, vagy az ellenőrzésre jogosult szerv döntését követően bármely esetben alkalmazható? Mi a teendő az időközben már esetlegesen megkötött szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi, új eredménytelenségi ok hatályba lépése a 2017. január 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra vonatkozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben annak ellenére kötötte meg az ajánlatkérő szerződését, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdésének f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Záró nyilatkozat kötelező kitöltése az egységes európai közbeszerzési dokumentumban

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban szükséges-e kitölteni a dokumentum végén található nyilatkozatot? (Minden ajánlatkérő másként kéri.)
Részlet a válaszából: […] Az egységes európai közbeszerzési dokumentum VI. rész: Záró nyilatkozat az alábbi nyilatkozatot tartalmazza:"Alulírott(ak) a hamis nyilatkozat következményeinek teljes tudatában kijelenti(k), hogy a fenti II-V. részben megadott információk pontosak és helytállóak.Alulírott(ak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] Az új, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, ha súlyosan megsértette a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Kizáró ok igazolásának módja

Kérdés: Az új, a Kbt, 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró okot hogyan igazoltatom? A Hatóság honlapján csak régi ügyek szerepelnek, míg nekem a 90 nap miatt, gondolom, határozatokat is kell vizsgálnom. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-t módosító törvény által bevezetett, új 62. § (1) bekezdés q) pontja olyan kizáró okot tartalmaz, melynek nem egyszerű utánanézni, ajánlatkérőként gyakorlatilag önállóan lehetetlen.Az új rendelkezés szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Mód1. tv. rendelkezéseinek alkalmazása a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban

Kérdés: A 2016. évi CLX. törvény (Mód1. tv.) 48. §-a rendelkezésének megfelelően az eljárásban a Kbt.-nek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bek. q) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell azokban a közbeszerzési eljárásokban is, amelyek a Mód1. tv. hatálybalépésekor folyamatban vannak, de a Mód1. tv hatálybalépésének időpontjában az ajánlattételi határidő még nem járt le. A fentiekre tekintettel, a Mód1. tv. hatálybalépését követően a nemzeti eljárásrend szerint megindított közbeszerzési eljárásban a kötelező 62. § (1) bekezdés g)-k), m) kizáró okok mellett az ajánlattevőnek a Kbt. 62. § (1) bek. q) pontjára is be kell nyújtania a nyilatkozatát? Az ajánlatkérő a felhívásban jelezte a q) pont rendelkezésének alkalmazását is.
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény (továbbiakban: törvény) az alábbiakban módosította a Kbt.-t:A törvény 18. §-ának (3) bekezdése kiegészítette a Kbt. 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán a szerződés semmisségére vonatkozó egyes rendelkezéseket kell áttekinteni, amelyeket a Kbt. 137. §-a tartalmaz.A 137. § (1) bekezdése szerint semmis a szerződés, ha– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;– hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.
1
15
16
17
44